Az ipari forradalmak mindig jelentős újításokat hoztak az iparba (nem véletlen a ’forradalom’ szó használata).
Gondoljunk bele, hogy az első ipari forradalomtól, ahol a gőzgép használata terjedt el, eljutottunk a negyedik ipari forradalomként emlegetett jelenlegi változásokhoz, a digitalizációhoz.

Ahogy akkor az 1700-as évek végén a fejlesztésekre nyitott cégek tudtak lépést tartani a korral és nagyobb profitot realizálni, így a jelenkorban is azok a cégek, akik részt vesznek a digitalizációban és nem utasítják el azt, fognak előnyt élvezni a forradalomból kimaradó konkurensekkel szemben.

Ha elkezdünk kicsit keresgélni, hogy mi is ez a digitalizáció, miért fontos és egyáltalán mi ez az ipar 4.0-ként emlegetett korszak, rengeteg adatot, százalékos kimutatást és annál több érvet találtok, hogy miért érdemes belevágni. Ebben a blogban most nem ezen adatok elemzésével, hanem inkább gyakorlati példákkal fogjuk szemléltetni, hogy miről is van szó.

A digitalizáció körbevesz minket, és meghatározza/megkönnyíti életünket. Mindenkinek ott az okostelefon a zsebében, azon keresztül e-mailezik, intézi a céges vagy éppen magánügyeit. Ha ezt a példát nézzük és összehasonlítjuk a 20 évvel ezelőtti időszakkal, amikor leveleket, képeslapokat küldtünk egymásnak, látható, menyire felgyorsult a kommunikáció. Arról nem is beszélve, hogy a leveleket vagy képeslapokat el kellett rakni, azokat rendszerezni és tárolni kellett (hely- és időszükséglet). Szóval a maga szépsége mellett ennek az időszaknak megvolt az a hátránya, hogy ha valaki visszautalt egy korábbi levelében írt dologra, bizony sokáig tartott visszakeresni.

Az ipar is hasonló fejlődésen megy keresztül. Az eddigi papíralapú kommunikációt leváltja az informatikaalapú kommunikáció. Az előző példához hasonlóan: a kommunikáció gyorsabbá és megbízhatóbbá válik, hisz a rajzok nem keverednek el, figyelmetlenségből a kolléga nem a régebbi verziót viszi el és kezdi gyártani, mindemellett a digitális tervezőszoftverek segítségével csökkenteni lehet a selejtképződést.

Vegyünk egy példát. Van egy cég, ahol „A” alkatrészt gyártják, ezt az alkatrészt az idő során folyamatosan fejlesztik (hogy milyen okból, az most mellékes). Tehát ennek az „A” alkatrésznek egy idő után létezik 1,2,3. stb. verziója. Egyértelműen a célunk az, hogy mindig a legújabb, tehát legjobb verzió kerüljön a gyártósorra, és lehetőleg a legrövidebb időn belül. Ennek a fejlesztési és kommunikációs folyamatnak az átláthatóságában segítenek az úgynevezett PDM vagy PLM rendszerek. Ezen rendszerek segítségével könnyedén nyomon lehet követni, hogy tervezett alkatrész melyik verziója a legújabb, és ezáltal melyik van gyártásban.

A diákok akár azt is gondolhatják, semmit nem hoz nekik ez az időszak, hiszen a fent említett folyamatokkal nem foglalkoznak. Nos, tévednek: a fent említett fejlődéssel egyidejűleg teret hódít magának a 3D scannelés, illetve a 3D nyomtatás. E kettőnek a térhódítását támogatja a Solid Edge is. A következő (ST10-es) verziótól kezdve még egyszerűbbé válik a STL (3D scennerek kimeneti fájljaival) való munka. Ha például eltörött egy műanyag alkatrész, akkor bescanneljük, és az új funkció (Reverse Enginnering) segítségével „vissza tudjuk modellezni” a bescannelt fájlt, így már meg is van az alkatrész, kijavítjuk/átalakítjuk, és akár egy 3D nyomtató segítségével már ki is tudjuk nyomtatni. (Az oktatási rendszerben részt vevő diákok ezen a linken tudnak diák verziót igényelni.)

Összefoglalva: legyen szó kis cégről vagy akár multiról, a jelenkorban nagy előnyhöz jut az, aki lépést tart a korral és belevág az ipar 4.0 által kínált újításokba. A jó hír, hogy ezen az úton nem kell egyedül végigmenniük – mi itt vagyunk Önök mellett és segítünk, legyen szó a kezdő lépésről vagy akár meglévő rendszereik fejlesztéséről.