Döntéshozatal 4.0 – Az ipari trendek hatása a vezetői döntésekre
A döntés maga, legyen szó mindennapi határozatokról, vagy az üzleti életben a vállalati döntésekről, meghatározó részét képezi életünknek. Csakúgy, mint az utóbbi időben felgyorsulni látszó ipari fejlődés, amely alapjaiban formálta át azt, ahogy korábban a termelésről gondolkodtunk. E két jelenség kölcsönhatása a vezetői döntések átalakulását is magával vonzza: ma már nincs döntés a digitalizáció nélkül.
Vajon az információbőség, a rendelkezésünkre álló adatok és a kiterjedt kapcsolatok (nemcsak emberek, hanem gépek között is) valóban megkönnyítik a döntéshozatalt? Vagy mindez csak egy ábránd és valójában bonyolultabbá vált megfelelő döntést hoznunk?
A választás művészete
A választásunkat az Ipar 4.0 korában számtalan informatikai eszköz és digitalizációs megoldás segíti. Korábban már számításba vettük a hatékony erőforráskezelés és -beosztás lépéseit, valamint az adatbőség okozta nehézségeket. A menedzsment döntéseit bár számos oldalról megkönnyíti a rendelkezésre álló információk sokasága, a bőség önmagában nehezítő tényezőt is jelent. Sheena Iyengar A választás művészete (2010) című könyvében az ideális választás körülményeit és lehetőségeit vizsgálja, közben pedig arra a megállapításra jut – számos kutatási eredményt összegezve -, hogy a döntést jelentősen megnehezíti az is, ha a választási lehetőségeink száma magas.
A vezetői döntésekben pedig általában igen magas számú lehetőség között kell megtalálnunk az ideálisat. Sok esetben ráadásul az információk feldolgozottsága sem elégséges ahhoz, hogy minden körülményt részletesen megvizsgálhassunk a döntés pillanatában.
Ebben a vizsgálódásban lehet a menedzsment hatékony segítője a digitalizáció. Sőt, a vizsgálódáson túl, ma már a mesterséges intelligencia segítségével, képesek lehetünk algoritmizált döntéseket automatikusan végrehajtani. Ezek pedig a termelésben és a termelésirányításban is lerövidíthetik a döntési időt, tehát termelékenységösztönző hatással bírnak.
PLM és termelésmenedzsment rendszerekA termékek adatait vagy a termelésben gyűjtött paramétereket rendszerező és értékelő rendszerek hatékony segítséget nyújtanak a döntéshozatalban. Azzal, hogy minden adat és folyamatjellemző egy helyen megtalálható, esetleg előzetesen feldolgozott állapotban elérhető, megspórolhatjuk a döntéselőkészítési folyamat időszükségletének egy részét. Nem véletlen, hogy sok vezető az asszisztense vagy a középvezetők segítségét kéri a döntések előkészítésében. Hiszen ezeket az adatokat és paramétereket ők is elérik, a megfelelő formára hozást pedig ők is elvégezhetik. Ráadásul több szem többet lát – ezt a szabályt pedig a digitalizáció kora sem írhatja felül. |
Digitalizáció a döntéshozatalban
A döntéshozatal formálásában a digitalizáció szerepe tagadhatatlan. Tekintsük át, hogy hogyan hozunk döntéseket ebben az új, digitális korban!
A döntéshozatal alapja általában a körülményeket befolyásoló adatok és folyamatok azonosításával kezdődik. Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy milyen információkra van szükségünk a választáshoz. Egy termékfejlesztési folyamat elején ez jelentheti például a piackutatást vagy egy termelési hiba vizsgálatánál a gép releváns és monitorozott paramétereit. A rendelkezésünkre álló adatok azonban csak szerencsés esetben vannak megfelelően strukturálva. A döntéselőkészítés fontos lépése tehát, hogy az adatokat megfelelően szelektáljuk, csoportosítsuk és ezt követően értelmezzük.
Lényeglátás és a részletekAz ördög a részletekben rejlik – mondják, mégis, a döntésekben fontos, hogy a big picture-t lássuk át, csak ezt követően menjünk bele a részletekbe. Ha a részleteknél leragadunk, a folyamatot darabokra bontva kezeljük, előfordulhat, hogy nem oda jutunk el a választások sorozatával, ahová szerettünk volna. Fontos tehát, hogy a részletek vizsgálata előtt a lényeget is szemügyre vegyük, és minden döntési folyamatban ragaszkodjunk a végső célhoz. Csak ez után következhet a részletes megvalósítás és a kisebb döntési feladatokból álló sorozat áttekintése. |
A digitalizáció az adatfeldolgozást és -struktúrálást tette egyszerűbbé. Az automatikusan generált grafikonok, a kimutatások, a kiugró értékek kijelzése mind-mind olyan funkciók, amelyek hozzájárulnak a folyamatok megértéséhez. Az alapos döntéshozatalhoz azonban fontos, hogy ne csak az automatikusan létrehozott kimutatásokat vegyük alapul, hanem mi magunk is feldolgozzuk az információkat. Ez nem azt jelenti, hogy hosszadalmas statisztikai vagy kvalitatív feldolgozást kell végeznünk, csupán az elemzés módszereit érdemes megismernünk.
Mi döntsünk, vagy valaki más?
Korunk egyik gyakran vitatott kérdése a delegálás. Legyen szó feladatokról, kisebb vagy nagyobb döntésekről, a delegálásnak is megvan a maga művészete, amely elválaszthatatlan a jó vezető képétől.
A digitalizációs korban azonban a döntéseket már nemcsak az alkalmazottakra, hanem gépekre és algoritmusokra is bízhatjuk. Bizalmatlanságunk persze nem alaptalan: számos felelősséggel kapcsolatos kérdést felvet a gépek döntéshozatalban történő felhasználása. Ugyanakkor maga a döntési folyamat – amennyiben azt több apróbb döntés meghozatalának tekintjük -, a gépek munkája által könnyebbé válhat. Bár ez csábító lehetőség, fontos, hogy a gépekre csak automatizálható, objektív, ismert kimeneti lehetőségekkel rendelkező döntéseket bízzunk, amelyek beláthatók, egyszerűen mérlegelhetők és később ellenőrizhetők.
HR robotokBár hallottunk már személyügyi feladatokat ellátó robotokról, valljuk be, nehezen tudjuk elképzelni, hogy jövőbeni munkatársainkat egy robot interjúztassa. Számos ponton objektívebbnek tartunk egy robotot, de az emberi tényezőt, a szimpátiát, a közös munkára való személyes hajlandóságot nem tudják felmérni a gépek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a robotok alkalmatlanok lennének az erőforrások hatékony tervezésére és beosztására, de csak objektív szempontok alapján tudják ezt helyesen megtenni. Ez alatt érthetjük egy-egy feladat időszükségletének becslését, alapanyagszámítást, gépóra megadását, vagy a személyek gyáron belüli allokálását – ezek mind-mind a robotok döntési jogkörére szabható feladatokat jelentenek. |
A digitalizáció legnagyobb előnye a döntéshozatalban az, hogy azonos döntési környezetet képes teremteni minden résztvevő és döntéshozó számára. Ugyanazokat az információkat, akár ugyanabban a környezetben tudja felkínálni egy számítógép vagy egy vezérlő, nincs más dolga tehát a döntéssel megbízott személynek, mint élni döntési jogával a rendelkezésre álló információk alapján. És talán pont ez a legnehezebb: a digitalizációval elveszik a torzítások látható része, tulajdonképpen csak egy szubjektív terület marad, amelyet megfontolt vezetőként csak nagyon óvatosan kezelhetünk.
Szakterület: Az ipari digitalizáció szakértőjeként, évtizedes tapasztalattal rendelkezünk a világ élvonalába tartozó ipari tervezőszoftverek terén, melyek bevezetéséhez és folyamatos támogatásához professzionális csapattal rendelkezünk.
Ma már a megfelelő ipari digitalizációs folyamatokhoz az alkalmas szoftvereken, hardvereken és képzéseken túl a kreativitás is elengedhetetlen. De a legjobb kreatív elmék számára is egy komplett digitális tervezési platform nyitja csak meg az alkotás valódi szabadságát. Az ipari digitalizáció hatékony vállalati bevezetése ember, gép és szoftver komplex együttműködéseként jön létre, amelynek összehangolása komoly szakértelmet igényel.