Mint azt már elég régen megénekelték – „egyedül nem megy”. Ezt mind tudjuk és érezzük, ha az egyik kolléga kidől és helyette is kell dolgozni. Egyedül nem, vagy csak nehezen megy.

A mai világban rengeteg adat keletkezik és nincs ez másképp az alkatrész tervezés és gyártás területén sem. A kollégák egy feladatra több megoldást is kitalálnak, melyből a végén csak egy lesz a befutó. A többi megoldás javalat pedig elsüllyed az adattenger mélyén.

Ahol többen együtt dolgoznak és netán csoportban is dolgoznak, sokszor nem érzik a közös munka előnyeit. Valahogy elveszik a kollégák, a csoport tagjai által képviselt kölcsönös segítség. És itt most nem a szakmai segítségnyújtásra gondolok. Nem mindegy, hogy egymás mellett vagy egymással együtt dolgozunk. Számos cégnél futottam már bele abba, hogy elvileg együtt dolgoznak egy projekten, de mégis nyögvenyelősen halad előre a szekér. Mintha nem mind egy irányba és egyszerre tolnák.

Nagyon nem mindegy, hogy egymás mellett vagy ténylegesen együtt zajlik a munka. Ha belegondolunk hányszor volt olyan, hogy egy dolgot többször terveztünk meg, mert épp nem volt róla tudomásunk, hogy a kolléga már megcsinálta. De az is biztosan előfordult már, hogy valahol a kisagyunkban tudtuk, hogy egy másik projektnél már szükség volt egy hasonló megoldásra, de ezen megoldás megkeresése szinte már reménytelennek tűnt a temérdek adat között.

Ahhoz, hogy ki tudjuk, ki tudjátok használni a csoportmunkában rejlő előnyöket, elkerülhetetlen, a szervezett együttműködés. Nem kertelek ez „néha fáj”, csakúgy, mint minden változás. De azokért az előnyökért, amiket ezen a változáson keresztül elérhettek, megéri!

Mik ezek az előnyök? Min érdemes változtatni? Milyen lehetőségeitek vannak erre? Ezekre a kérdésekre adok pár tippet következőkben.

Milyen előnyökkel jár:

a. Az első és leginkább szembetűnő előny, hogy rend lesz. Triviális dolognak tűnik, sőt itt sokan felszisszenhettek, hogy ’de hát nálunk most is rend van’. Ezzel én nem is szállnék vitába, de azért egy-két kérdés ide írok, amit érdemes végiggondolni.

– Hol vannak tárolva az adatok? Szerveren? Netán a kollégák gépein?

– Mi történik akkor, ha az egyik kolléga nyugdíjba megy vagy elhagyja a céget? Tudom, hogy hova kell nyúlnom, ha egy általa végigvitt projektből van szükségem valamelyik modellre, vagy valamilyen információra?

– Vajon mennyi duplikált dokumentumom van? Biztos, hogy a legfrissebb dokumentummal dolgoznak a kollégák?

– Mennyi információval dolgoztok? Mennyi E-mailváltás zajlik a projekt során?

– Mennyi dokumentum keletkezik egy projekt során?

Ha a fenti kérdések mindegyikére megnyugtató választ tudtál adni, akkor gratulálok Nálatok tényleg rend van.

b. A második előny a nyomon-követhetőség

Ez szorosan kapcsolódik az első (rend) témakörhöz. Itt a kérdés, amit fel kell tennetek magatoknak, hogy:

– Tudom, hogy ki, mikor, melyik dokumentumot változtatta?

– A gyártásba küldött dokumentumot leellenőrizték a szükséges személyek?

– Tényleg az ment gyártásba, amit oda szántunk?

– Vajon mennyi selejtet gyártottunk a fenti hibák miatt?

Min érdemes változtatni?

Ez az a pont, ami a fent már említett „fájni fog” érzést adhatja. De ez is csak abban az esetben, ha görcsösen ragaszkodtok ahhoz a módszerhez, amit eddig használtatok. Az előző mondatban a görcsösen szón volt a hangsúly. Ahhoz, hogy eredményesen tudjatok átszerveződni és rendet tenni a szervezetben és a munkában, nem kell mindent lerombolni és újra felépíteni. De nagy valószínűséggel szükség lesz némi változtatásra. És itt érkezünk el ahhoz a részhez, ami ennek a rendszerezésnek, átszervezésnek a legnehezebb pontja. Nem azért, mert esetleg külsős szakember mondja meg, hogy ezt így vagy úgy kell(ene) majd csinálni, hanem azért, mert először fel kell térképeznetek, hogy hogyan is dolgoztok.

Most lehet, hogy elmosolyodtok és azt gondoljátok, hogy ez könnyű, hiszen így dolgozunk már több éve akár évtizede. De itt az a kérdés, hogy hogyan dolgoztok a gyakorlatban és nem az, hogy elméletileg hogyan működtök. És hidd el nekem, végiggondolni azt, hogy hogyan zajlik valójában a munka, nem egyszerű dolog. Ahhoz, hogy kiderítsétek azt, hogy milyen munkafolyamatok működnek vagy éppen nem működnek a cégben és azok, hogy zajlanak a valóságban, elég sok beszélgetés szükséges.

Milyen lehetőségei(m)tek vannak?

Ezt a kérdést elüthetném egy közhellyel, miszerint a lehetőségek tárháza végtelen. Komolyra fordítva a szót, alapvetően mi itt az Enterprise-nál két lehetőséget ajánlunk fel nektek arra, hogy rálépjetek a változások útjára. Ha úgy gondoljátok, hogy a meglévő csapatotokban több rejlik és szeretnétek azt a többet kihozni belőlük, és itt most nem a túlórára gondolok, akkor a következő két lehetőség közül választhattok.

1. Használjátok az ingyenes beépített adatkezelőt

Ez a megoldás akkor hasznos számotokra, ha még csak bontogatjátok a szárnyaitokat a rendrakás területén. Alapvetően Solid Edge fájlokkal dolgoztok és jelenleg nem tudtok/akartok beleinvesztálni nagyobb összeget a fejlődésbe. Ezt a lehetőséget ingyen megkapjátok a Solid Edge ST10-es verziója óta minden egyes Solid Edge verzióval. Erről a megoldásról bővebben itt olvashattok.

2. Teamcenter bevezetése

A Teamcenter egy úgynevezett PLM (Product Lifecycle Management) szoftver. Ami leegyszerűsítve annyit jelent, hogy végig követhetitek a projekt lefutását onnantól, hogy megrendelte a partner, egész odáig, hogy utólagosan még gyártani kellett belőle, mert annyira kelendő volt az termék. Könnyedén megtalálhattok minden dokumentumot, ami a projekthez kapcsolódik, legyen szó E-mailezésről, PDF dokumentációról vagy magáról a Solid Edge, NX, Solidworks vagy más CAD rendszerből származó modellről, amit végül legyártottatok.

Ha a Teamcenter ennyire jó, akkor miért nem ezt használja mindenki?

Ingyenes beépített adatkezelő és Teamcenter rövid összehasonlítása

– A beépített adatkezelő egy ingyenes megoldás. Ezzel szemben a Teamcenternek van bekerülési költsége.

– A beépített adatkezelőt a saját meglévő rendszerre „telepíthetitek” rá, míg a Teamcenternek szüksége van egy dedikált szerverre, aminek van bekerülési költsége

– A beépített adatkezelő képességeit, sebességét lekorlátozza a Windows, hiszen annak szolgáltatásaira alapul. A Teamcenter túllép ezeken a korlátokon. Maga a rendszer jobban ráigazítható a cégre és annak igényeire.

– A beépített adatkezelő 2-3 tervezőig tudja jól kiszolgálni a céget, magasabb felhasználószámnál a csökken a hatékonysága. Nagyobb felhasználószám esetén a Teamcenter használata javasolt.

– A beépített adatkezelő használata a Solid Edge fájlok kezelésére korlátozódik, míg a Teamcenter segítségével a projekthez tartozó összes fájl kezelése megoldható

Ha le akarom egyszerűsíteni a matekot, akkor az egyik ingyen hozzáférhető, a másik pénzbe kerül. De azért ez nem ennyire egyszerű. Hiszen a Teamcenter nem csak a CAD adatok kezelésére alkalmas, annál sokkal többre hivatott.

Akkor mégis miért a Teamcenter?

Azért, hogy beleférjek még a kávészünetbe, most zárom itt a bejegyzést. Legközelebb a Teamcenter előnyeit veszem górcső alá. Ha velem tartotok akkor is, megnézzük részletesen mi tud ez a Teamcenter nevű szoftver és miért gondoljuk azt, hogy ez a jövő és erre tart a világ. Addig is néhány cikk, ami már a Teamcenterről elérhető a blogon.