Az ipari forradalmak mindig jelentős újításokat hoztak az iparba (nem véletlen a forradalom szó használata).

Gondoljunk bele, hogy az első ipari forradalomtól, ahol a gőzgép használata terjedt el, eljutottunk a negyedik ipari forradalomként emlegetett jelenlegi változásokhoz, a digitalizációhoz.

Ahogy akkor az 1700-as évek végén, a fejlesztésekre nyitott cégek tudtak lépést tartani a korral és nagyobb profitot realizálni, így a jelenkorban is azok a cégek, akik részt vesznek a digitalizációban és nem utasítják el azt, fognak előnyt élvezni a forradalomból kimaradó konkurensekkel szemben.

Ha elkezdtek kicsit keresgélni, hogy mi is ez a digitalizáció miért fontos és egyáltalán mi ez az ipar 4.0 ként emlegetett korszak, rengeteg adatot, százalékos kimutatást és annál több érvet találtok, hogy miért érdemes belevágni. Ebben a blogban most nem ezen adatok elemzésével, hanem inkább gyakorlati példákkal fogom szemléltetni, hogy miről is van szó.

Digitalizáció

A digitalizáció körbevesz minket és meghatározza/megkönnyíti életünket. Ha belegondoltok mindenkinek ott az okostelefon a zsebében, azon keresztül e-mailezik, intézi a céges vagy éppen magány ügyeit. Ha ezt a példát nézzük és összehasonlítjuk a 20 évvel ezelőtti időszakkal, amikor leveleket, képeslapokat küldtünk egymásnak, láthatjátok menyire felgyorsult a kommunikáció. Arról nem is beszélve, hogy a leveleket vagy képeslapokat el kellett rakni, azokat rendszerezni és tárolni kellett (hely és idő szükséglet). Szóval a maga szépsége mellett megvolt az a hátránya, hogy ha valaki visszautalt egy korábbi levelében írt dologra, bizony sokáig tartott visszakeresni.

Az ipar is hasonló fejlődésen megy keresztül. Az eddigi papír alapú kommunikációt leváltja az informatika alapú kommunikáció. Az előző példához hasonlóan a kommunikáció gyorsabbá és megbízhatóbbá válik, hisz a rajzok nem keverednek el, figyelmetlenségből a kolléga nem a régebbi verziót viszi el és kezdi gyártani, mindemellett a digitális tervezőszoftverek segítségével csökkenteni lehet a selejt-képződést.

Vegyünk egy példát. Van egy cég, ahol „A” alkatrészt gyártják, ezt az alkatrészt az idő során folyamatosan fejlesztik (hogy milyen okból az most mellékes). Tehát ennek az „A” alkatrésznek egy idő után létezik 1,2,3…. verziója. Egyértelműen a célunk az, hogy mindig a legújabb tehát legjobb verzió kerüljön a gyártósorra és lehetőleg a legrövidebb időn belül. Ennek a fejlesztési- és kommunikációs folyamatnak az átláthatóságában segítenek az úgynevezett PDM vagy PLM rendszereket. Ezen rendszerek segítségével, könnyedén nyomon lehet követni, hogy tervezett alkatrész melyik verzió a legújabb és ezáltal melyik van gyártásban. Ha felkeltettem az érdeklődésedet, látogass el az alábbi oldalra és tudj meg többet a lehetőségeidről.

Diákként azt gondolhatod, hogy neked semmit nem hoz ez az időszak, hiszen a fent említett folyamatokkal nem foglalkozol. Számodra is vannak jó híreim. A fent említett fejlődéssel egyidejűleg teret hódít magának a 3D scannelés illetve a 3D nyomtatás. E kettőnek a térhódítását támogatja a Solid Edge is. A következő (ST10-es) verziótól kezdve még egyszerűbbé válik a STL (3D scennerek kimeneti fájljaival) való munka. Ha például eltörött egy műanyag alkatrészed, akkor bescanneled és az új funkció (Reverse Enginnering) segítségével „vissza tudod modellezni” a bescannelt fájlt, így már meg is van az alkatrészed, kijavítod/átalakítod és akár egy 3D nyomtató segítségével már ki is tudod nyomtatni. Amennyiben még az oktatási rendszerben veszel részt, az alábbi linken tudsz diák verziót igényelni.

Összefoglalva legyen szó kis cégről vagy akár multiról a jelenkorban nagy előnyhöz jut az, aki lépést tart a korral és belevág az ipar 4.0 által kínált újításokba. A jó hír, hogy ezen az úton nem kell egyedül végigmennetek, mi itt vagyunk mellettetek és segítünk, legyen szó a kezdőlépésről vagy akár meglévő rendszereitek fejlesztéséről