5 megszokás a mérnöki munkában, amelyek észrevétlenül rengeteg időt vesz el
„Most erre nincs időnk. Majd, ha kevesebb munkánk lesz.” – a felfogás csapdái
A képen látható szituáció első pillanatban megmosolyogtató. Hiszen egyértelmű, hogy a kerék cserélje sokat könnyítene a munkások életén. Tegyük a szívünkre a kezünk, hányszor viselkedünk mi is ehhez hasonlóan? Toljuk előre a szekeret, de nem nézzük meg, hogy milyen a kerék. Milyen gyakran ülünk le és vizsgáljuk meg a folyamatainkat, munka módszereinket?
Az alábbi cikkben öt tipikus berögződést veszek górcső alá, amelyek elsőre ártalmatlannak tűnnek, mégis jelentős mérnöki időveszteséget okozhatnak.
1. Beszédes rajzszám használata
A beszédes rajzszám egy zseniális találmány volt a maga idejében. Kompakt megoldást nyújtott az adatok tárolására és felvezetésére a rajzlapra. Használata mai napig megszokott. Jogos a kérdés, mi a baj a beszédes rajzszámmal, hiszen az mindenkinek segít?
A válasz szemléltetéséhez képzeljük el, hogy van egy nem túl nagy szerelés, néhány alszerelésből és 10-15 alkatrészből áll. Minden alkatrész a helyén van, melyet a rajzszámuk is szemléltet. A gyártás, szerelde örül mert a rajszámból kiderül, hol kell szerelni, a raktár örül mert a rajzszám kiválóan azonosítja az alkatrészt, így a cikkszám kérdés is megoldva, lehet ezalatt a szám alatt raktározni. A tervező is örül hiszen kevés kérdés jön vissza, hogy hova is kéne beszerelni. A vezetőség örül, mert gördülékenyen mennek a dolgok. Mindenki örül, mindenki boldog.
Jön egy újabb megrendelés, ami nagyon hasonló szerelésre érkezett be. Logikus lenne a meglévőt átdolgozni, ezzel időt spórolni. Ebben a pillanatban a tervezés nem lesz oly boldog, hiszen kezdődik az átszámozás, a raktár nem lesz boldog mert ugyanannak az alkatrésznek más azonosítója lesz, így két eltérő helyen áll a raktárban ugyanaz az elem. A vezetőség sem boldog hiszen dupla készletet tart fent. A szerelde továbbra is boldog hiszen a megszokott módon tudja végezni a munkáját. Kivéve, ha nem rajzszámozzák újra az újrafelhasznált egységet, így azok a régi szerelési helyet mutatják, vagy nem hibáztak az újra rajszámozásnál.
Tehát a beszédes rajzszám nem az első munkánál lassít, hanem az alkatrész-újrafelhasználásnál kerül nagyon sokba.
2. Keresés
A minap beszélgettem egy ügyféllel, aki elmesélte, hogy amikor kezdte a pályafutását az első munkánál 3 napig tartott áttervezni egy már meglévő egységet, pedig kellett sokat változtatni rajta. Ebből a három napból két nap volt mire minden szükséges modellt összevadászott.
Egy egyszer példán keresztül nézzük meg a következőt. 3 mérnök dolgozik a csapatban, legyünk gálánsak és számoljunk csak 20 perc kereséssel naponta.
Ez azt jelenti, hogy már egy háromfős mérnöki csapat is több mint 27 teljes, nyolcórás munkanapnyi kapacitást veszíthet évente, ha mindenki naponta csak 20 percet tölt elkerülhető modell- és adatkereséssel. Kutatások szerint egy mérnök átlag napi 72 percet tölt kereséssel¹.
3. Újratervezés – „Hagyjuk, gyorsabb lesz újratervezni.”
Pedig lehet, hogy a megoldás már évek óta rendelkezésre áll. Csak éppen nem tudjuk megtalálni, vagy nem tudjuk megbízhatóan eldönteni, hogy újra felhasználható-e. Vagy az újrafelhasználás annyira macerás (átrajzszámozás, rajzfrissítés, Excel frissítés, stb.), hogy inkább az újratervezést választják a mérnökök.
Ilyenkor nemcsak a kereséssel töltött időt veszítjük el, hanem a korábban megszerzett tudás újrahasznosításának lehetőségét is.
Ha ez rendszeresen előfordul, akkor a vállalat egy PDM rendszer híján újra és újra fizet olyan mérnöki munkáért, amelyet egyszer már elvégeztek.
4. Az Excel mindent elbír
Először is szeretném leszögezni, hogy szeretem az Excelt, használom is és remek megoldásnak tartom, csak nem mindenre.
Láttam már olyan megerőszakolt rendszereket, ahol szegény Excel az egész vállalatot vitte a vállán, a dolgozók pedig imádkoztak, hogy nehogy hiba lépen fel egy-egy változtatás során, mert nem tudják megtalálni és javítani a hibát.
Tipikus szituáció: A konstrukciós osztály saját táblázatban vezeti az alkatrészeket. A beszerzés egy másikban követi a rendelési adatokat. A gyártás pedig létrehoz egy harmadikat, mert neki más információkra van szüksége. Aztán egyszer csak változik valahol valami…
Jó az Excel, használjátok bátran, de ne legyetek restek időnként felülvizsgálni, hogy biztos az Excel a legjobb megoldás arra az adatkezelési feladatra.
5. E-mail kommunikáció, fájlküldözgetések
„Majd elküldöm e-mailben a legfrissebb változatot.”
Elkészül egy konstrukció módosítása, modell, dokumentáció, mérési jegyzőkönyvek stb. A mérnök elmenti a fájlt, majd elküldi az érintetteknek, a technológusnak, a gyártásvezetőnek, a beszerzésnek, esetleg egy külső partnernek. Ezzel elindít egy igen érzékeny rendszert. Amíg mindenki a legfrissebben nézni nincs gond, de amikor jön egy változtatás és az nem lesz visszavezetve vagy lemarad egy címzett, onnantól lesz rizikós a történet.
Egy módosítás valódi költsége verziókövetés nélkül így nem feltétlenül maga a tervezési feladat, hanem az azt követő egyeztetések, ellenőrzések, adatfrissítések és az esetleges hibák javítása. Egy ötperces konstrukciómódosítás könnyen többórás adminisztrációt indíthat el.
Záró gondolatok
Folytathatnám a fenti sort további példákkal, de szerintem már érted. A fenti megoldások működnek és nem azzal van a gond, ha ezeket a megoldásokat használjátok, hanem ha nem álltok meg néha a mérnöki hatékonyság érdekében, és vizsgáljátok meg a folyamataitokat, néztek körül a világban, hogy milyen megoldások léteznek.
A „Most erre nincs időnk. Majd, ha kevesebb munkánk lesz.” felfogás végső soron hátráltat és a ti mindennapjaitokat teszi nehezebbé.
Kiváló lehetőség koncentrált körültekintésre és információgyűjtésre az évente megrendezett EPLM Trends rendezvényünk, ahol 1 napba sűrítve mutatjuk meg Nektek, hogy a gyakorlatban hogyan segíthetnek nektek az újdonságok. Teret és időt biztosítva a kérdéseiteknek. Külön megvizsgálva, hogy nálatok ez hogyan tudhat működni miben tudhat segíteni.
Találkozzunk az EPLM Trends 2026 rendezvényen!
Az idei EPLM Trends 2026 rendezvényen a CAD/CAM/PLM világ korszerű megoldásait mutatjuk be, valós tapasztalatokon, gyakorlati példákon és konkrét problémák megoldásán keresztül.
A technológiai lehetőségeken túl arra is fókuszálunk, hogyan lehet ezeket a mindennapi munkában valóban hatékonyan kihasználni.
Gyere el november 12.-én, ismerd meg a lehetőségeket, beszélgess szakértőinkkel, és tedd fel a saját kérdéseidet!
Regisztrálj az EPLM Trends 2026 rendezvényre!
Hivatkozás
Ügyféltámogató mérnök, szakterülete a Solid Edge modellezés, rajz környezet, nagy szerelések.
Érettségi után a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki szakon folytatta tanulmányait. Itt fogalmazódott meg benne, hogy a gyártástechnológia az, ami hozzá a legközelebb áll, így abba az irányba szakosodott. Az évek során gyakornokként kipróbálta magát az Audi-ban és a Rábában is, így értékes tapasztalatokkal fejezte be tanulmányait. 2012 januárjában kitüntetéssel diplomázott a BME Gépészmérnöki Karán. Ezt követően helyezkedett el a Siemensnél. Ettől számítva 4 évet töltött el a cégnél először Nürnbergben, majd Karlsruhéban. Az itteni tevékenységét Teamcenter és hozzá tartozó CAD intergrációk támogatásával kezdte, majd innen lépett tovább a következő szintre, amikor már a következő verzióhoz tartozó fejlesztéseket tesztelte és segédkezett az esetleges hibák javításában. 2015 októberétől ismét visszatérve Magyarországra a jelenlegi munkahelyéről ügyféltámogatóként igyekszik segíteni ügyfeleinket a felmerülő problémáik megoldásában.