A 24. Gyártás Konferencia tapasztalatai

Idén október végén rendezte meg a Gépipari Tudományos Egyesület nívós kutatásokat bemutató és az ipari szakértőket is megszólaltató konferenciáját. A szekciók lehetőséget biztosítottak az egyetemeken dolgozó doktoranduszoknak és aktív kutatóknak arra, hogy legfrissebb tudományos eredményeiket a szakmai közösség előtt mutassák be, az iparvállalatok így nemcsak innovatív új ismeretekre tehettek szert, hanem potenciális fejlesztési lehetőségekre is felfigyelhettek.

Az Enterprise Group PLM üzletágát Czifrák Gábor, értékesítési menedzser képviselte az eseményen. Rövid előadásában a hangsúlyt a humán tőkére, az emberek gyártásban betöltött szerepére helyezte és bemutatta a vállalatot is. Azonban nemcsak ezzel, hanem a teljes konferenciával kapcsolatban megosztotta tapasztalatait.

Az egyik nincs a másik nélkül

„A konferencia igazán sok résztvevőt vonzott, köszönhetően a jó szervezésnek, a kimagasló szakmai tartalomnak és a koncepciónak: itt tényleg találkozhatott az ipar és a tudományos élet” – emelte ki Czifrák Gábor, majd hozzátette, hogy szerinte „azért is fontos, hogy az akadémiai és az iparági világ találkozzon, mert bár közel van egymáshoz a két terület, sok eltérés is tapasztalható. Ahhoz, hogy kialakuljanak együttműködések, elengedhetetlenek a személyes találkozások és egymás szakterületének a megismerése”. Véleménye szerint ez nyitja meg a lehetőséget a közös nyelv és kommunikációs csatornák kialakítása között is, ezáltal eredményesebbé és kölcsönösen profitábilissé tehető a közös munka.

Hiszen a konferencia alapkoncepciója is az, hogy a két területnek találkoznia kell, lehetőleg olyan módon, hogy mind az ipari, mind az akadémiai szereplők bemutatkozhassanak és megismertethessék magukat.

„Az előadásom is erre reflektált: az emberek és az emberi kapcsolatok fontosságára, amely természetesen minden ágazatban és minden üzleti és ipari együttműködésben is kimondottan fontos. Bármekkora a digitalizációs és ipar 4.0-ás cunami a világunkban, meglátásom szerint, akkor is az ember van a középpontban. Ez pedig azt is jelenti, hogy az emberek és hatásuk nélkül nincs értelme az ipari rendszereket vizsgálni” – tért rá prezentációja témájára a szakértő. Hangsúlyozta továbbá, hogy a megvásárolt hardveres és szoftveres eszközök lehetnek önmagukban akármilyen kiválóak és innovatívak, a megfelelően képzett emberek nélkül nem használható ki a bennük rejlő potenciál: „Hasznos és értékteremtő megoldásokká csak az emberek kezében válhatnak. Az eszközök csak bizonyos korlátok közt tudnak dolgozni maguktól, és az emberi kreativitás tudja csak azokat tovább fejleszteni; maguktól nem igazán van erre mód, még akkor sem, ha már rendelkezésünkre áll a gépi tanulás és az öntanuló algoritmusok tárháza”.

Czifrák Gábor nem a klasszikus felosztásban gondolkodik az egyetemek és a vállalatok kapcsolatáról: „Lehet, hogy furcsán hangzik, de számomra a vállalat és az egyetem szó önmagában csak üres fogalom. A vállalatok és egyetemek közti kapcsolódási lehetőségeket az azoknál dolgozó emberek tudják létrehozni, vagy gátolni. És itt is, mint mindenhol az egyének gondolkodásmódja, illetve érdekei a meghatározóak. Láttam már olyan egyetemi tanszékeket, ahol a menedzserszemléletű vezetők nagyon jól felmérték, hogy az ipari cégeknek milyen szakemberekre van szükségük és olyan irányba módosították a képzést” – foglalta össze. Kiemelte továbbá, hogy fontos láb az egyetemek számára az is, amikor a tanszékek a vállalatokkal olyan kapcsolatot alakítanak ki, amelyekben finanszírozott projektekben működnek együtt. Ezáltal az oktatók bére növelhető, illetve a tanszéki munkatársak és hallgatók is valódi ipari problémák megoldásában szerezhetnek tapasztalatokat. „Ezáltal az oktatók motiváltabban végzik az oktatási munkájukat és motiváltabbak az önképzésben is” – tette hozzá.

Az ilyen intézmények pozitív példát mutatnak mindazoknak a képzőhelyeknek, amelyek még nem vonták be az ipari szereplőket az egyetemi munkába, illetve a tanmenet kialakításába.

A kapcsolat elsődleges

Az intézményeken átívelő együttműködések legfőbb gátja az emberi tényező lehet: „ez mind intézmények közötti, mind a magánéleti kapcsolatainkra jellemző probléma. Sokan csak szeretnének változtatni, azonban nem teszik meg a szükséges, előremutató lépéseket” – összegzett a szakember. Hangsúlyozta ezzel kapcsolatban az üdítő kivételek szerepét is, amelyek azonban minden területen úttörők lehetnek, sikerre vihetik elképzeléseiket önállóan vagy nagyobb csapatban egyaránt.

Az átalakuló munkaerőpiaci igényeket tekintve elmondható, hogy a vállalatoknak valójában kíváncsi, nyitott, változásra hajlandó kreatív és együttműködni képes szakemberekre van szüksége. „Ahhoz, hogy tényleg ilyen emberek kerüljenek ki az oktatási rendszerből, már a legkisebbekkel is egészen máshogy kellene foglalkoznunk” – emelte ki Czifrák Gábor. Ez az ipar és az egyetemek szemszögéből azt jelenti, hogy míg a vállalatok ilyen talpraesett és aktív szakembereket keresnek, addig az intézmények is megfogalmazhatják igényeiket, „célravezető lenne, ha az egyetemek kifejeznék, hogy konkrétan mire van szükségük. Ez ugyancsak a kommunikáció fontosságára hívja fel a figyelmet” – foglalta össze.

Kellenek a találkozások és a konferenciák

 A személyes találkozás fontosságát talán mindannyian még jobban érezzük, amióta a világon végig söpört a pandémia. A 24. Gyártás Konferencia pedig jó összefoglalója volt az elmúlt időszak fejlesztéseinek és kutatásainak, amelyek mindegyike előremutató és jelentős a különböző szektorok számára. Az átgondolt bevezetés költség- és erőforráshatékonyabbá tehetné az ágazatot Czifrák Gábor szerint. „Ha egyetlen témát kellene kiemelnem, akkor arra térnék ki, hogy a műszaki tudományos életben elkezdtek azzal foglalkozni a kutatók, hogy a természet és annak részei hogyan működnek és ezek a működésmódok miképp ültethetők át műszaki megoldásokba” – hívta fel a figyelmet a tudományos munkák ipari alkalmazhatóságára.

Erre pedig most, hogy igen komoly célkitűzések mellett köteleződik el a világ, talán nagyobb szükségünk lenne, mint korábban valaha. Nemcsak a környezet- és klímavédelem jegyében, hanem a termelékenység fokozása céljából is.