A digitalizációs és az ipari technológiák dinamikus fejlődése rengeteg lehetőséget teremt a vállalkozások számára. Mind a gyártás, mind a szolgáltatások új szintre léphetnek a digitális transzformációval. Azonban az új lehetőségek nemcsak a profitszerzés szempontjából jövedelmezők: hatékonyabbá és átláthatóbbá teszik a szervezetek működését is. A digitalizáció előnyei mellett azonban figyelembe kell vennünk az átalakulás sajátosságait is.

A cégek számára elengedhetetlen a bevezetés szisztematikus megtervezése. Először is, szükség van a digitalizálandó területek és folyamatok azonosítására; valamint fel kell mérni a vállalat kapacitásait is. Ahhoz, hogy a digitalizáció valóban eredményes és fenntartható stratégia lehessen, át kell alakítani a szervezeti hozzáállást. A vezetési stílus megváltoztatásával, valamint az alkalmazottak bevonásával sokat tehetünk az új eszköztár népszerűsítéséért és elfogadásáért. Ha pedig alaposan átgondoljuk az emberi tényező szerepét a digitalizációs folyamatban, hamar megértjük mennyire fontos és megkerülhetetlen tényezőt jelent.

Persze az emberi tényező továbbra is csak egy fontos elem a képletben. Tekintsük most át azokat a területeket, amelyek a digitális transzformáció alapjait képezik!

1. Adatelemzés

A digitalizáció alapját minden esetben az adatgyűjtés és a megismert paraméterek elemzése jelenti. Vagyis, a korábban mérőszámok nélkül értékelt folyamatok esetén is érdemes valamilyen objektív mértéket bevezetni – csak így lehet egységes digitalizációt végrehajtani a szervezeten belül. Az adatok gyűjtése persze önmagában semmire sem elég, ráadásul már maga a gyűjtés sem mindegy, hogy hogyan történik meg.

A strukturált adatgyűjtéshez megfelelő modellek alkalmazására, némi szakértelemre van szükség. Sok vállalat számára azonban ez jelenti a kezdeti nehézséget. A piacon számtalan szolgáltató van, aki a digitális transzformációt segítő csomagokat, komplett megoldásokat kínál. Mégis, a legjobb módja az átalakulásnak az, ha a szervezet is aktívan kiveszi részét a feladatokból.

Tehát az adatgyűjtéssel kapcsolatban érdemes először megalkotni a gyűjtés modelljét, meghatározni a mérendő paramétereket, valamint megbecsülni azok folyamatra gyakorolt hatását. Ha ezek már ismertek, megkezdődhet az adatgyűjtés tervezése, amelyhez szorosan kell kapcsolódnia az elemzési módok megválasztásának. Végül a sok tervezés után elkezdődhet a gyakorlat is és lassanként felépülhet az adatelemzésen alapuló folyamatszabályozás.

A legjobb visszacsatolások ugyanis épp a termelésből érkezhetnek, közvetlenül a gyártósorokról.

2. Felhő alapú számítástechnika

Az elképesztően nagy adathalmazok tárolására és értékelésére jöttek létre a felhő-rendszerek. Bár a fogalomnak nem sok köze van a szó meteorológiai értelméhez, mégis, úgy képzelhetjük el a digitális felhőt, mint egy a folyamatainkat betakaró páraréteget. A felhőben nemcsak adattárolás, hanem számítás is történhet, ezzel csökkenve a lokális számítási terhelést.

A felhők mentesítik az eszközöket a bonyolult adatfeldolgozási feladatok alól, illetve gyorsítják a kommunikációt. A tárhely központosítása segít abban, hogy a végpontokról gyorsan elérhetők legyenek az információk.

Ugyanakkor a módszer némi biztonsági kockázatot is rejt magában, éppen ezért a kiépítés során fontos meghatározni az adatvédelmi funkciókat is. A megfelelő kommunikációs csatorna kiválasztása pedig nemcsak védelmi szereppel bír, hanem az adatáramlás sebessége is nagyban függhet tőle.

3. A tervezés digitalizációja

Számtalanszor hallottunk már CAD, CAM és PLM rendszerekről, melyek egytől egyig a tervezési és dokumentumkezelési feladatok egyszerűsítését szolgálják. Ahogy a digitalizáció általában, a tervezés digitalizálása is gyorsabb, hatékonyabb folyamatokat ígér. A PLM rendszerek pedig igyekeznek mindezt átláthatóbb formára hozni.

Ahhoz, hogy a tervezés digitálissá váljon, szükség van a tervezésben részt vevő személyek képzésére is. Ma már az oktatási intézmények is nagy hangsúlyt fektetnek a tanulók digitális írástudásának és készségeinek fejlesztésére, ugyanakkor generációs szakadék tapasztalható mind a mai napig az iparban. Ennek áthidalásában egyfajta kompromisszumos, kölcsönös türelmen és segítségen alapuló eljárás jelenthet megoldást.

Azonban a legtöbb vállalat a tervdokumentáció papíralapú kiállítása helyett a digitális változatokat létesíti előnyben – érthető módon. Ám a digitális transzformáció felgyorsította az IT eszközök terjedését is, amelyek kezelése mind egyszerűbbé, maguk az eszközök pedig hozzáférhetőbbé váltak. Ez ad lehetőséget arra, hogy mind többekhez eljusson a lehetőség és ahogy a szórakozás, úgy a munka terén is megbarátkozzanak az eszközök használatával.

4. A gyártás digitalizációja

A digitális ikrek, a virtuális termelés, a távoli gyártásfelügyelet, a robotizáció és az automatizálás – csupa olyan fogalom, amelyek a termelés digitalizációja nélkül meg sem születhettek volna. Az adatalapú folyamatirányítással létrejött új megoldások által átláthatóbb és termelékenyebb lett a gyártás.

Az új megoldások pedig egy sor új lehetőséget is megnyitottak. A 3D nyomtatással valósággá vált az egyedi tömeggyártás, így elérhetők a testreszabott, mégis nagy mennyiségben gyorsan gyártott termékek. Az automatizálással megnyílt az út az ember nélküli termelés felé. Új munkahelyek jönnek létre, új technológiák születnek és egyre dinamikusabban változik körülöttünk nemcsak a termelés világa. Ugyanis az iparban születő technológiákat a magánéletünkben is kamatoztatni tudjuk.