Szeptemberben elindítottunk egy blogcikk sorozatot, melynek az volt a fő célja, hogy bemutassuk az ESPRIT EDGE szoftverben rejlő funkciókat és lehetőségeket. Korábbi cikkünkben az esztergálási területet boncolgattuk, míg a mostani részben a marásé lesz a főszerep. A marási funkciók bemutatása mellett egy konkrét területre szeretnék fókuszálni, még pedig, hogy miként jelenik meg a Digitális Iker technológia a szoftverben és hogyan válik ez kézzelfogható előnnyé a programozás során.

Mi is az a Digitális Iker?

A Digitális Iker egy valós fizikai rendszer digitális, viselkedésében is hű mása. Nem csupán egy 3D-modellről beszélünk, hanem olyan virtuális gépről, amely ismeri és követi a valós megmunkálóközpont kinematikáját, tengely korlátait, gyorsulásait, ütközési tereit, szerszám- és készülék paramétereit. Ennek lényege, hogy a programozás és szimuláció során ugyanazok a mozgási és kinematikai korlátok érvényesek, mint a tényleges megmunkálóközponton.

 

És miért is lenne erre szükségünk?

Hogyan jelenik meg ez az ESPRIT EDGE-ben?

A Machine Tool Builder modulban lehet felparaméterezni az ESPRIT EDGE-be importált szerszámgépmodelleket, amelyek a beállítást követően kinematikailag és tulajdonságaikban is megfelelnek a valós gépeknek.

(A Machine Tool Builder egy külön licensz tartalomhoz kötött alkalmazás, amely az ESPRIT EDGE telepítésével fel is kerül a gépünkre.) A rendszer így a ciklusidők meghatározásánál és a szimulációban is ugyanazt a kinematikai logikát és dinamikát használja, mint amivel a valós CNC megmunkáló környezet rendelkezik. A teljes gépkörnyezethez hozzátartoznak az egyes felfogó készülékek, melyeknek a mozgási és biztonsági tulajdonságai is beállíthatóak.

A gép- és környezet-hű szimuláció nem „szép extra”, hanem napi termelékenységi és költségcsökkentési eszköz. Nézzük is, hogy miben tudja a programozás során segíteni a Digital Twin technológia a felhasználókat:

• Egyszerű alkatrész-elhelyezés: gyors felfogási tervek, többfészkes elrendezések tesztelése virtuálisan.
• Végállások és ütközések ellenőrzése: Tengelyvégállások kiszűrése már az alkatrész beállítás folyamatában. Megmunkálógép, szerszám, befogó, készülék ütközések előzetes kiszűrése.
• Összekötő mozgások optimalizálása: biztonságos, mégis rövid összekötő mozgások, kevesebb mellékidő.
• Nullpont-kezelés: Többfészkes megmunkálás esetén, egyszerű és változatos nullpont kezelés. Akár az alap koordináta rendszerekben G54–G59, akár bővített G54.1 P2 koordináta rendszerekben dolgoznánk.
• Pontosabb ciklusidő becslés: A gépkinematika gyorsulási értékeinek figyelembevétele miatt a kalkulált ciklusidő közelebb lesz a valós gépidőhöz.
• Készülék- és alkatrész megfogás tesztelése: „megfogja-e a darabot?”, „elfér-e a szerszám?”, „végállásra megyünk-e?” – mindez még a forgácsolás előtt.

Ezek a lehetőségek együtt jelentősen csökkentik a megmunkálógép melletti „stressz faktort” és a próbagyártásra fordított gépidőt.

 

 

A szimulációs és ellenőrzési lehetőségek után, nézzük milyen pályamintákkal támogatja alap 3-tengelyes marási felhasználás esetén a programozókat az ESPRIT EDGE.

 

Marási funkcionalitás az ESPRIT EDGE-ben

Az egyes megmunkálási műveletek programozása hasonlóan, mint ahogy az az esztergálási cikkben is bemutatásra került alaksajátosság alapon történik. A marási műveletek így három nagy csoportra bonthatóak.

• Furat megmunkálások, amik „Hole” alaksajátosságokra alkalmazhatóak
• 2,5-tengelyes marási megmunkálások, amik „Pocket” „Chain” és „Wall” alaksajátosságokra alkalmazhatóak
• Többtengelyes marási megmunkálásokra, amik „Freeform” alaksajátosságok megmunkálására használhatunk

2,5-tengelyes SolidMill műveletek

A 2,5-tengelyes SolidMill műveltek a klasszikus prizmatikus alkatrészek megmunkálásának gerince, amelyek „Milling 2,5 Axis” licensz tartalomtól elérhetőek.

Ilyen műveletek a.:

• Facing – Síkfelületek komplex megmunkálására alkalmas művelet, amely számos, többek között egyirányú, váltakozó irányú optimalizált és „Profit milling” stratégiát támogat.

• Pocketing – Zseb alaksajátosságok megmunkálására használatos művelet, amely támogatott stratégiái révén alkalmas nagy anyagmennyiség eltávolítására alkalmas pályák generálására.

• Contouring – Külső és belső „Fal” alaksajátosságok kontúr marására alkalmas művelet

• Deburring – Sorjázási, és élletörési pályák készítésére alkalmas művelet, amely éles sarkok vagy már a modellen szereplő élletörés alapján is képes pályamintát generálni.

• Drilling – Összetett furatkészítő művelet, amely az előre beállított ciklusok mellett lehetővé teszi a felhasználó által létrehozott fúró ciklusok támogatását, amiket lépésenként generál az NC kódba.

• Spiraling – Körkörös alakelemek, furat alaksajátosságok spirális megmunkálására alkalmas pályaminta.

• Threading – Menetmarási pályaminta készítése, furat alaksajátosságok megmunkálásához.

• Engraving – Hatékony gravírozási pályaminta, ami lehetővé teszi akár a rotary gravírozás készítését is, hengeres alkatrészek esetén.

• Wire Frame – Drótváz alapú átvezetett pályaminta, amely nem a felületet, hanem a kijelölt zárt görbét vezeti át egy útvonal mentén.

 

Többtengelyes SolidMill Mold műveletek

A SolidMill műveletekhez továbbá elérhetőek kiegészítő licensz modulok, amelyek a „FreeForm” (szabadformájú) felület alapú alaksajátosságok szimultán többtengelyes megmunkálását teszik lehetővé. Ezek közül a műveletek közül kettőt emelnék ki cikkemben:

• Z-Level Roughing – „Freeform” felület alapú alaksajátosság nagyolására szolgáló pályaminta, amely bonyolult felület elem teraszolt nagyolására is alkalmas. A hagyományos nagyolási stratégiák mellett trochoidális és profit milling stratégiákat is támogat. A pályaminta a 3-axis Freeform Light modultól elérhető. Továbbá 4-5-tengelyes opciókkal is bővíthető licensz tartalom függvényében.

• Z-Level Finishing – „Freeform” alaksajátosságok Z-tengellyel párhuzamos simítására alkalmas pályaminta, ami a 3-axis Freeform modultól elérhető. Ez a ciklus is tovább bővíthető többtengelyes funkciókkal az optimális szerszámkilógás kihasználásának érdekében.

 

 

Összegzés

Legvégül összegezném, hogy a Digitális Iker technológia nem csupán öncélú digitalizáció, hanem mérhető termelékenységi és minőségi előny a marási programozás teljes folyamatában. Hatékony alaksajátosság alapú marási pályamintákkal kiegészülve, pedig biztonságos és gyors programozást tesz lehetővé a felhasználók számára. A blogcikk-sorozat következő részében a felületmarási és többtengelyes funkciókkal foglalkozunk.