Digitalizációs térkép – Hol járnak a vállalatok az ipari digitalizációban – 2. rész

Az előző cikkben megnéztük, hogy milyen cégek és azon belül milyen résztvevők vettek részt a kutatásban, a digitalizációs térkép megalkotásában. Valamint foglalkoztunk a felelősség témakörével és annak kihatásával az ipari digitalizációra.

Ha szeretné megismerni az előző részt, látogasson el a „Digitalizációs térkép első részéhez” ( https://blog.eplm.hu/digitalizacios-terkep-hol-jarnak-a-vallalatok-az-ipari-digitalizacioban-1-resz/).

A gépgyártó iparban kemény a verseny, ahol a vállalatoknak folyamatosan új kihívásokkal kell szembenézniük. Ebben a cikkben az alábbi kérdéseket járjuk körbe:

  • Milyen kihívásoknak kell megfelelniük a vállalatoknak a folyamatosság biztosítása érdekében?
  • Milyen stratégiai témákra fognak összpontosítani az elkövetkező években?
  • Hogyan befolyásolja a digitális technológia a szervezetüket?

Gyártó cégek kihívásai

A vállalatok több mint kétharmada a termelékenység és a hatékonyság növelését tartja a legnagyobb kihívásnak. Ez nem meglepő, hiszen az ügyfelek egyre gyorsabb szállítást várnak el, és a piaci verseny is fokozódik. A második legjelentősebb kihívás a költségcsökkentés, amely kulcsfontosságú tényező az ipari automatizáció terjedésében. A gépgyártó iparban gyakori az egyedi gyártás, amely azonban munkaigényes, és gyakran megtéríthetetlen költségeket okoz. A vállalatok több mint 40%-a szenved munkaerő- és szakemberhiánytól, és ez a harmadik legjelentősebb kihívás.

A válaszadók 76%-a nevezte meg a termelékenység és a hatékonyság növelést, mint fő kihívást cégeik életében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azon cégek, akik napi operatív kihívásokkal küzdenek, gyakran kevesebb időt fordítanak a stratégiai innovációra. Az ipari digitalizáció folyamata náluk lassabban halad, vagy indul el hiszen az erőforrások nagy részét a napi működés köti le.

Érdekességképp az új bevételi források és szolgáltatási modellek kialakítását, mint kihívást a válaszadók mindössze 21%-a jelölte meg az első három kihívás között.

A számokból látszik, hogy a cégek nagyrészénél nincs dedikáltan emberek vagy csapat, aki a hatékonyság méréssel vagy folyamatok fejlesztésével foglalkozna. Jellemzően minden operatív vezető a napi munka okozta kihívásokban „úszik”, hajtja a vevőt és a határidőre való szállítást vagy a HR problémákat kezeli.

Dedikált fejlesztők és idevonatkozó célok nélkül nem várhatjuk a profitábilis működést középtávon

Mennyire ért egyet a felmérés eredményével? Miként látja Ön cége kihívásait?

Miként látják a jövőt, mire fókuszálnak a jövőben?

A kutatás szerint a gépgyártók a termelékenység növelését tekintik a legnagyobb kihívásnak. Következésképpen a következő három évben a stratégiai fókuszuk a szállítási sebesség javítására és a piacra kerülési idő csökkentésére irányul.

A diverzifikáció is fontos szerepet kap, mivel a meglévő piacok telítettsége és az ügyfelek beruházási lehetőségeinek csökkenése miatt egyre több vállalat keres új üzleti modelleket.

Az új költséghatékony termékek fejlesztése szintén előkelő helyen szerepel a vállalatok terveiben.

Bár ez gyakran új technológiák alkalmazását jelenti, ennek ellenére a digitális átalakulás csak a hatodik helyen szerepel, az ügyfélközpontúság pedig csak egy hellyel előrébb, az ötödik helyen szerepel a listán. Ez azért is figyelemre méltó, mert a gyártás iparágban is egyre inkább az egyedi gyártás kerül előtérbe. A vállalatok talán átállnak a megrendelésre történő tervezésről a megrendelésre történő konfigurálásra, csökkentve ezzel a testreszabás szükségességét.

A működési kompetenciák, működési hatékonyság a negyedik helyen állnak. Ez azért is érdekes mert a kompetenciák szoros kapcsolatban állnak a kihívásoknál első helyen szereplő termelékenység növelésével és a költségek csökkentésével. Hiszen képzettebb munkaerővel könnyebben elérhető a fő stratégiai cél, vagyis a gyorsabb szállítás és piacra jutás.

Meglepő, hogy a cégek mindössze 17% látja fő célnak az országhatárok átlépését és nemzetközi terjeszkedést. Ez alapján bíznak a hazai piacban.

Az Ön cégénél mik a rövidtávú digitalizációs célok? Milyen jövőképet látnak maguk előtt?

A digitális technológia hatása

A megkérdezett cégek több mint fele véli úgy, hogy a digitális technológia bevezetése a termelésben lerövidíti a piacra jutási időt, növeli a hatékonyságot, és segít az üzleti folyamatok optimalizálásában. Ennek ellenére mindössze 25%-uk tartja stratégiai célként a digitalizációt a következő három évben.

A digitális iker és az ipari IoT megoldások bevezetése még mindig kevés vállalat számára prioritás, pedig a valós idejű adatelemzés és a prediktív karbantartás jelentős költségmegtakarítást hozhat.

Több mint 40% látja úgy, hogy a digitalizáció segíti abban, hogy fejlessze a modularitást, ezáltal az egyediségek háttérbe szorulásával csökkentse a piacra jutás idejét.

A meglévő adatok hatékonyabb kihasználásának javításában és a digitális iker adta lehetőség kihasználásában a megkérdezettek egyharmada látja a digitalizáció szerepét. Ez a két pont nagyban összefügg az első helyen megjelölt gyorsabb piacra jutással hiszen, így kevesebb időt kell szánni a keresésre, a megfelelő meglévő modellek, adatok megtalálásra. A digitális iker lehetőséget ad a különböző vizsgálatok elvégzésére prototípusgyártás nélkül, ami a költségcsökkentésen kívül sok időt is spórol a cégeknek.

A grafikonon látszik, hogy a gyártó cégek még nem gondolkodnak az IoT rendszerekben és nem látják valós lehetőségnek a szolgáltatásalapú árképzési modellre való átállást (pay-per-use)

Ön miként látja, hol tudnák kihasználni a digitalizáció adta lehetőségeket, előnyöket?

Digitális áttérési stratégia tervezése

A fentiek alapján jól látszik, hogy a digitalizáció az egyik kulcseleme a versenyképesség megőrzésének. A következőkben azt nézzük meg, hogy milyen stratégiákkal készülnek a cégek az ipari digitalizáció végrehajtására. A digitalizáció mely formái biztosítják a legtöbb értéket a számukra, szervezetük számára? Valamint milyen mértékben tud hozzáadott értéket teremteni a digitális technológia.

A tanulmányban szereplő vállalatok csaknem 50%-ának nincs stratégiája vagy terve arra, hogy a digitális átalakulást a megfelelő irányba terelje. Következésképpen a digitalizáció által kínált lehetőségeket vagy nem használják ki, vagy nem megalapozottan, illetve nem szisztematikusan. Mindössze 12% rendelkezik olyan digitális stratégiával, amely célokat, költségvetést és erőforrásokat tartalmaz.

A kutatás szerint a vállalatok csupán 12%-a rendelkezik részletes digitális stratégiával, amely tartalmaz célokat, költségvetést és erőforrásokat. A többség számára azonban a digitalizáció még mindig egy reaktív folyamat, amelyet nem terveznek tudatosan.

A sikeres digitális átállás érdekében stratégiai tervezésre van szükség, amely magában foglalja a folyamatok automatizálását, az adatvezérelt döntéshozatalt, és a digitális eszközök integrációját.

Az Ön cégének van stratégiája az ipari digitalizációra?

A Digitalizáció értéke a szervezet számára

A fenti táblázatból is látszik, hogy sok cég nem foglalkozik az ipari digitalizációval, nincs terve és célja annak végrehajtására.
A kutatás alapján a vállalatok a digitalizáció legnagyobb értékét a következőkben látják:

– Információszolgáltatás integrációja és az ellátási lánc összekapcsolása.

– Tervezési minőség javítása a szimulációs vizsgálatok segítségével (olcsóbban, még prototípus gyártás előtt elvégezhetik a szükséges változtatásokat).

– Hatékonyabb kommunikáció és együttműködés a szervezeten belül.

– Egységes adattárolás (Single Source of Truth – SSOT), amely gyorsabb folyamatátfutást és piacra jutást biztosít.

Mennyire ért egyet a táblázatban látható súlyozással? Hol látja Ön a digitalizáció értékeit?

Az ipari digitalizáció megtérülése és üzleti hatása a következő cikkünk témája lesz. Kitérünk arra is, hogy milyen akadályokat látnak a cégek a digitalizációs céljaik elérése útjában.

A cikksorozat eddig megjelent részei:

Digitalizációs térkép – Hol járnak a vállalatok az ipari digitalizációban? – 1. rész – EPLM

Figyelje a következő Digitalizációs térkép részeket is!

Ügyféltámogató mérnök, szakterülete a Solid Edge modellezés, rajz környezet, nagy szerelések.
Érettségi után a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki szakon folytatta tanulmányait. Itt fogalmazódott meg benne, hogy a gyártástechnológia az, ami hozzá a legközelebb áll, így abba az irányba szakosodott. Az évek során gyakornokként kipróbálta magát az Audi-ban és a Rábában is, így értékes tapasztalatokkal fejezte be tanulmányait. 2012 januárjában kitüntetéssel diplomázott a BME Gépészmérnöki Karán. Ezt követően helyezkedett el a Siemensnél. Ettől számítva 4 évet töltött el a cégnél először Nürnbergben, majd Karlsruhéban. Az itteni tevékenységét Teamcenter és hozzá tartozó CAD intergrációk támogatásával kezdte, majd innen lépett tovább a következő szintre, amikor már a következő verzióhoz tartozó fejlesztéseket tesztelte és segédkezett az esetleges hibák javításában. 2015 októberétől ismét visszatérve Magyarországra a jelenlegi munkahelyéről ügyféltámogatóként igyekszik segíteni ügyfeleinket a felmerülő problémáik megoldásában.

A szerző további cikkei »

Archívum