Digitalizációs térkép – Hol járnak a vállalatok az ipari digitalizációban? – 3. rész

Ipari digitalizáció: A legnagyobb lehetőségek és akadályok

Az előző cikkben foglalkoztunk a vállalkozások kihívásaival, céljaival, az ipari digitalizáció hatásaival, valamint azzal, hogy a cégek milyen stratégiákat alkalmaznak a digitalizációs fejlõdésükhöz. Megállapítottuk, hogy bár látják a digitalizáció pozitív hatásait, de nincsenek túlnyomó többségben azok a cégek, akik konkrét tervvel rendelkeznek az ipari digitalizáció végrehajtására. Az ipar 4.0 és a digitalizációs stratégia szerepe azonban egyre növekvő fontosságot nyer a versenyképesség megőrzése érdekében.

Ebben a cikkben foglalkozunk többek között azzal, hogy a gyártócégek mely területeken látják a legnagyobb hasznát a digitalizációnak, mely folyamat biztosítanak legtöbb hozzáadott értéket, valamint, hogy milyen akadályokat látnak a cégek a digitalizációs céljaik elérése útjában. Az adatvezérelt döntéshozatal, a termelésoptimalizálás és a gyártásautomatizálás kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban.

Digitalizáció által teremtett érték az egyes területeken

A felmérés során megkérdezték a vállalatokat, hogy mely területeken látják a legnagyobb használt az ipari digitalizációnak. A válaszadók túlnyomó többsége a tervezést jelölte meg, mint olyan területet, ahol a legtöbb értéket biztosítja a digitalizáció. Ezt követi 48%-kal a gyártás területe. Ebből arra következtethetünk, hogy a tervezés és a gyártás egyformán kiemelkedően profitálhat amennyiben a folyamataikat fejlesztik.

Az intelligens gyártás és a prediktív karbantartás további fontos tényezők, amelyek a digitalizáció előnyeit erősítik.

A középmezőnyben is szoros eredményt hozott a felmérés. A késztermék, prototípusfejlesztés, ellátásilánc és termékek után követesse területén a megkérdezettek közel egyharmada tapasztalja az ipari digitalizáció  értékeit.

Mindenképp biztató, hogy a válaszadók mindössze 3%- a érzi csak úgy, hogy a digitalizáció nem szállít értéket számára. Ez azt mutatja, hogy a digitalizáció hosszútávon jelentős versenyelőnyt jelenthet az ipari szereplők számára ,különösen a termelésmenedzsment és a gyártási folyamatok optimalizálása terén.

Ön miként látja, mely területen hozna fejlődést az ipari digitalizáció cégének?

Fontos kérdés, hogy mire alapozzák a fenti értékeket a megkérdezettek, mennyire érzik mérhetőnek a digitalizáció hatásait.

Digitalizáció hatásainak mérhetősége

Egy változtatásról, akkor mondható ki egyértelműen, hogy hatékony vagy éppen az ellenkezője, ha valamilyen mérőszámot tudunk hozzá társítani. Ezért kérdezték meg a kutatásban résztvevőket, hogy mennyire érzik úgy, mérhető-e a digitalizáció hatása a szervezetükben.?

A digitalizáció sikerességét gyakran olyan KPI-ok alapján vizsgálják, mint a termelési hatékonyság, az energiamegtakarítás és a selejt csökkentés.

Megnyugtató többség, a válaszadók 88%-a gondolja úgy, hogy valamilyen módon meg tudja határozni a változás eredményességét. Mindösszesen 12% nyilatkozott úgy, hogy semmilyen módon nem tudja eldönteni, hogy a digitalizáció értéket szállított neki vagy sem.

Gondolkodott már azon, miként lenne mérhető a digitalizáció hatására történő előrelépés?

Digitális célok elérésének akadályai

A vállalatok különböző okokkal indokolják, hogy mi nehezíti a digitalizációs stratégiai céljaik elérését. A legtöbben az innovatív kultúra vagy a rendelkezésre álló erőforrások hiányát emelték ki (36%).

A megkérdezettek 34%-a szerint az örökölt technológia korlátozza az ipari digitalizáció térhódítását. A harmadik akadály pedig az, hogy az ötlettől a piacra jutásig tartó folyamat (time-to-market) túl sokáig tart. Ez jelentős versenyhátrányt eredményezhet, különösen a gyorsan változó iparágakban, ahol az agilis gyártás és a digitális transzformáció kulcsfontosságú tényező.

A probléma megoldásához az információszolgáltatás integrációjára van szükség. Korábban már láttuk, hogy a vállalatok jelentős értéket tulajdonítanak ennek. Emellett egyötödük azt állítja, hogy az innovációk nincsenek összhangban az üzleti stratégiával vagy a költségvetéssel. Ez egybevág azzal a kutatási megállapítással is, hogy gyakran nincs digitális stratégia, és nincs rá elkülönített költségvetés.

A digitális átalakulás sikeréhez elengedhetetlen egy jól kidolgozott és skálázható stratégia.

Digitalizálás folyamat fázisonként

Fontos kérdésként merült fel, hogy a résztvevők miként látják a digitalizáció sikerességét. Milyen mértékben gondolják eredményesnek az ipari digitalizációt az egyes területeken?

A grafikonon jól látható, hogy alapvetően egy erős közepesre értékelték a folyamatokat, valamint az is, hogy a terméktervezés területén érzékelhető leginkább a digitalizáció hatása. Mindez a már régebb óta használt CAD / CAM megoldásoknak köszönhető.

A felsorolt különböző folyamatok közül a legutolsó helyen a Stratégiai tervezés végzett. Ez sajnálatos azonban, mert ezen a területen lehet a legnagyobb előnyökre szert tenni. Jelenleg sok vállalatnál használnak ERP rendszereket. Ebbe a rendszerbe a tervezési folyamat végén a mérnök egyesével hozza létre a cikkeket és építi fel manuálisan a BOM-okat.

Gondoljuk bele, mekkora előnyt jelentene, ha a PLM rendszerben tárolt CAD/CAM adatok esetében egy PLM – ERP kapcsolat automatizálná ezeket a folyamatokat. Az ERP és PLM rendszerek összekapcsolása, valamint az automatizált adatszinkronizáció, a valós idejű monitoring, az intelligens robotika és a digitális ikrek alkalmazása komoly hatékonyságnövelő tényező lehet.

Egy másik példát nézve, a telepített gépeken elhelyezett szenzorok és az IoT technológia segítségével lehetne optimalizálni a karbantartást. Az alacsony pontszám alapján arra következtethetünk, hogy a vállalatok nagy része nincs teljesen tudatában, hogy milyen mértékben járulhat hozzá a digitalizáció a tervezési szakasz eredményességéhez.

Ön miként látja, mely területek digitalizációs fejlesztése hozza a legnagyobb előnyt?

Megállapítható, hogy a cégek nagy részének nincs átfogó képe arról, hogy mely területeken milyen lehetőség rejlik az ipari digitalizációban. Ez a tény nagy mértékben megmagyarázza a korábbi eredményt, miszerint a cégek 48%-nak nincs ipari digitalizációs stratégiája.

A következő, egyben utolsó cikkben az IoT és a szolgáltatások szempontjából vizsgáljuk a vállalatokat és körbejárjuk azt a kérdéskört, hogy a szolgáltatások tekintetében milyen digitalizáltsági fokot képviselnek a cégek.  Az ipari digitalizáció jövője az IoT eszközök és az adatalapú automatizáció további fejlődésében rejlik.

 

 

A Cikksorozat korábbi részei:

Digitalizációs térkép – Hol járnak a vállalatok az ipari digitalizációban? – 1. rész – EPLM

Digitalizációs térkép – Hol járnak a vállalatok az ipari digitalizációban – 2. rész – EPLM

Ügyféltámogató mérnök, szakterülete a Solid Edge modellezés, rajz környezet, nagy szerelések.
Érettségi után a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki szakon folytatta tanulmányait. Itt fogalmazódott meg benne, hogy a gyártástechnológia az, ami hozzá a legközelebb áll, így abba az irányba szakosodott. Az évek során gyakornokként kipróbálta magát az Audi-ban és a Rábában is, így értékes tapasztalatokkal fejezte be tanulmányait. 2012 januárjában kitüntetéssel diplomázott a BME Gépészmérnöki Karán. Ezt követően helyezkedett el a Siemensnél. Ettől számítva 4 évet töltött el a cégnél először Nürnbergben, majd Karlsruhéban. Az itteni tevékenységét Teamcenter és hozzá tartozó CAD intergrációk támogatásával kezdte, majd innen lépett tovább a következő szintre, amikor már a következő verzióhoz tartozó fejlesztéseket tesztelte és segédkezett az esetleges hibák javításában. 2015 októberétől ismét visszatérve Magyarországra a jelenlegi munkahelyéről ügyféltámogatóként igyekszik segíteni ügyfeleinket a felmerülő problémáik megoldásában.

A szerző további cikkei »

Archívum