A korábbi cikkekben megvizsgáltuk mely cégek vettek részt a felmérésben, miként látják a náluk zajló digitalizációs folyamatokat, milyen a viszonyuk az ipari digitalizációval, illetve miben látják a folyamatok akadályait? Továbbá azt a kérdéskört is megvizsgáltuk, hogy miként különböztetheti meg saját vállalatát a versenytáraktól? Milyen a digitalizációs folyamat?

Ebben a cikkben a vállalatok IoT érettségét, valamint a digitális szolgáltatásokhoz való viszonyukat tekintjük át, különös tekintettel az ipari IoT megoldások, digitális ikrek és megelőző karbantartás üzleti értékeire.

A digitális ikrek és az ipari IoT jövője

A Gartner (https://www.gartner.com) szerint a digitális ikrek használata az elmúlt három évben megháromszorozódott. A digitális iker egy termék vagy folyamat valós idejű, virtuális másolata, amely pontosan ugyanúgy viselkedik, mint a fizikai megfelelője. Az Internet of Things (IoT) révén ezek a digitális másolatok élő adatokat kaphatnak a működő gépektől, lehetővé téve a hatékonyabb gyártásirányítást és a proaktív döntéshozatalt.

Az IDC (International Data Corporation) kutatása szerint 2025-re már több mint 41,6 milliárd csatlakoztatott eszköz működik világszerte. Ez az elképesztő növekedés megalapozza a gyorsabb termékfejlesztést, a strukturáltabb tervezést, valamint az intelligens gyártás és a megelőző karbantartás új korszakát.

Az IoT (Internet of Things, vagyis a dolgok internete) az iparban azt jelenti, hogy a gépek, szenzorok és gyártóberendezések hálózatba kapcsolódnak, és folyamatosan adatokat gyűjtenek, majd ezeket elemzésre továbbítják. Ennek köszönhetően a vállalatok valós időben követhetik a gyártási folyamatokat, megelőzhetik a géphibákat, és optimalizálhatják az energiafelhasználást. Például egy okos szenzorral ellátott CNC gép automatikusan jelzi, ha egy alkatrész elhasználódott, így a karbantartás pontos időzítésével elkerülhetők a váratlan leállások.

1. Gépgyártók viszonya az IoT-vel

Az ipari létesítmények érzékelőkkel és IoT-routerekkel való felszerelése lehetővé teszi a valós idejű adatgyűjtést, amely nemcsak a termelés hatékonyságát növeli, hanem hozzájárul a gépek prediktív karbantartásához is. A szenzorokkal felszerelt gépek – például egy okos CNC gép – automatikusan jelzik, ha alkatrészcserére van szükség, ezzel megelőzve a nem tervezett állásidőket. Továbbá a hűtésre, fűtésre, szellőzésre, kenésre vagy a folyadékok és gázok elosztására szolgáló csatlakoztatott rendszerek (automatikusan) vezérelhetők.

A felmérés szerint a vállalatok 38%-a egyelőre nem használ intelligens és összekapcsolt technológiát, de 17% tervezi annak bevezetését a következő két évben. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok 55%-a még nem lépett be az ipari digitalizáció ezen szakaszába, nem rendelkezik intelligens és összekapcsolt eszközökkel. A fennmaradó 45%-ból 24% az ügyfeleknél lévő gépeknél, 21% pedig a saját eszközeiknél használja a kapcsolódási technológiát.

Az Ön vállalata hol tart az ipari IoT alkalmazásában, használ-e IoT eszközöket? Tervezi-e bővíteni alkalmazásukat? Látja-e a lehetőséget az eszközökben?

 

Példa: Rolls-Royce repülőgépmotorok és a prediktív karbantartás

A Rolls-Royce egy kiváló példa arra, hogyan lehet a digitális technológiát a gyakorlatban is alkalmazni. A repülőgépmotorokba épített érzékelők valós idejű adatokat gyűjtenek, és a motorállapot-kezelő rendszer (Engine Health Management – EHM) elemzi azokat. Ez a rendszer integrált érzékelők és élő műholdas közvetítések segítségével több ezer hajtómű állapotát képes szorosan nyomon követni és az adatokat. Így lehetővé válik a karbantartás optimalizálása, a meghibásodások előrejelzése. Ezenkívül az információkat a tervezési folyamat során is felhasználják, hogy jobb új motorokat fejlesszenek ki, vagy a meglévőket felülvizsgálatokkal javítsák.

2. Az IoT bevezetés, a digitalizáció s folyamat akadályai

A vállalatok többsége tisztában van az összekapcsolt gépek előnyeivel, de sokan szembesülnek költségvetési korlátokkal és humánerőforrás hiánnyal. A válaszadók 60%-a ezeket nevezte meg fő akadályként. Emellett gyakori probléma a belső digitális kompetenciák hiánya, ami lassítja a hálózatba kapcsolhatóság bevezetését.

A második gyakran említett akadály hogy a vállalatok nem rendelkeznek a hálózatba kapcsolhatóság fejlesztéséhez szükséges belső készségekkel.

3. Új üzleti modellek az ipar 4.0 korában

A digitalizáció számos új üzleti modell kialakítását teszi lehetővé, az ellátási lánc más szereplőinek bevonásával. Gondoljunk itt az ellátási lánc nyomon követésére és a gyorsabb és megbízhatóbb szállítások érdekében történő automatizált újrarendelésre. Az új üzleti modellek gyakran a szolgáltatások bővítésére összpontosítanak.

Az automatizált újrarendelés, az ellátási lánc nyomon követése vagy a szolgáltatásalapú modellek egyre nagyobb teret nyernek.

A gépgyártók közel fele úgy véli, hogy a megelőző és a korai karbantartás nyújtja a legnagyobb előnyöket a kockázatok és az állásidő csökkentése terén.

Az alábbi táblázatban az ipari digitalizáció által megnyitott lehetséges irányokat foglalták össze, valamint, hogy mekkora potenciált látnak benne a megkérdezett cégek képviselői.

Az Ön cége mely irányba nyitna? Melyik üzleti modell teremtené a legnagyobb értéket számukra?

4. A cégek viszonya a szolgáltatásokkal

A világ előrehaladtával a gyártás során egyre nagyobb szerepet kap a vevőorientált szolgáltatásportfólió kialakítása. A gép beállítása, oktatás, távkarbantartás vagy akár a gép-mint-szolgáltatás (Machine-as-a-Service) modell mind hozzájárulnak a hosszú távú ügyfélelégedettséghez.

Ennek kapcsán megkérdezték a felmérésben résztvevőktől, miként látják cégüket a szolgáltatások területén.

Meglepő módon, a vállalatoknak 48% -a állítja, hogy semmilyen értéket nem generálnak saját szolgáltatásokból. Közel 26% korlátozza magát a gépek és alkatrészek szállítására és telepítésére. Ez a relatíve alacsony százalék abból a szempontból is figyelemre méltó, mivel a gépiparban egyre nehezebb versenyezni kizárólag az ár és a termék alapján és egyértelmű átmenet figyelhető meg a tulajdonjogból a felhasználásra. A (közel) jövőben a Gép-mint-Szolgáltatás egyre elterjedtebbé válik ezenkívül a hálózatba kapcsolt gépekből származó adatok képezik az alapját a megelőző karbantartásnak és a tervezési fejlesztéseknek. A gépgyártók több mint 15%-a már kínál távoli és megelőző szolgáltatásokat. A teljes körű szolgáltatást nyújtó szervezetek (9%) tovább léptek a gépek működésben tartásán, és a karbantartásra és képzésekre is összpontosítanak. Azonban a vállalatok evesebb mint 2% kínál integrált megoldásokat.

A versenyképesség megőrzése érdekében a cégeknek el kell mozdulniuk a termékalapú kínálatról a szolgáltatásalapú üzleti modellek irányába.

Önök miként viszonyulnak a szolgáltatásokhoz?

4.1    Karbantartás új szintje: megelőző és távkarbantartás

A karbantartás a vevő és a gyártó számára egyaránt kulcsfontosságú. A vevő szempontjából a gép állási idő és ezáltal a termelés kiesés a legkritikusabb pontok közé tartozik. Ennek minimalizálása minden cég számára nagy kihívás.

A múltban a szerviz szolgáltatás tisztán reaktív volt: a szerviz csak akkor avatkozott be, ha egy gépnél probléma merült fel. Manapság azonban a problémák megelőzése érdekében már szinte minden esetben tervezett karbantartást végeznek.

A gépek megbízható működése létfontosságú. A reaktív karbantartás helyét ma már átvette a tervezett karbantartás, amit továbbfejleszt a távkarbantartás és az állapotalapú felügyelet. Az okos szenzorok segítségével a gépek azonnal jelezhetik, ha problémát észlelnek – így elkerülhetők a komolyabb meghibásodások, és csökken a kieső termelési idő.

Ez az úgynevezett megelőző karbantartás (TMK). A távkarbantartás egy lépéssel túlmutat mindezen, ugyanis a gépek érzékelőkkel való felszerelésével és IoT-hez való csatlakoztatásával lehetővé teszi a lehetséges problémák korai észlelését, amely azonnali beavatkozást tesz lehetővé. A rendszer például értesítheti a vállalatot, ha egy gépalkatrész túlhevül a túlterhelés miatt. Az állapotalapú felügyelet nemcsak a problémákat előzi meg, hanem az alkatrészek felesleges cseréjét is elkerüli. Az érzékelők még az alkatrész sorozatszámát is képesek továbbítani, így a szerviz pontosan tudja, hogy melyik pótalkatrészt kell pótolni.

4.2      Az állapotalapú karbantartás hozzáadott értéke a gépgyártók és ügyfeleik számára

Az állapotalapú karbantartás lehetővé teszi a működési adatok alapján történő előrejelzést. A különböző, összehasonlítható gépek működési adatainak elemzésével lehetővé válik annak előrejelzése, hogy mikor kell elvégezni az egyes karbantartási tevékenységeket. Ez lehetővé teszi a közelgő meghibásodás előtt előforduló minták azonosítását, valamint egy alkatrész cseréjének az előrejelzését is. Azonosíthatók az ismétlődő hibák, így proaktívan be lehet avatkozni még a meghibásodás előtt.

Ezen túlmenően, ismétlődő probléma esetén gyorsan azonosítani lehet más gépeket, amelyeknél valószínűleg ugyanaz a probléma jelentkezik. Ezt a megközelítést nevezik prediktív karbantartásnak. A prediktív karbantartás következő szintje az automatikus problémakezelés, például a munkaterhelés áthelyezése túlterhelt gépekről.

5. Hogyan különböztetheti meg vállalatát a versenytársaktól?

A gépgyártó iparban egyre nagyobb kihívást jelent, hogy a vállalatok kizárólag az ár és a termék alapján versenyezzenek. Ennek eredményeképpen a hangsúly a szolgáltatási ajánlatok felé tolódik el. Az elmúlt évek gyakorlata szerint a szervízes kollégákat csak akkor hívták, ha probléma merült fel egy géppel kapcsolatban. Manapság jellemzően már rendszeres karbantartást terveznek, sőt lassan eltolódás fedezhető fel az előre jelzett karbantartás irányába. Ez lehetővé teszi, hogy a gép csak akkor álljon, ha az ténylegesen indokolt.

A felmérés eredményeként kijelenthető, hogy vállalatát úgy tudja megkülönböztetni a versenytársaktól, ha rendelkezik digitalizációs tervvel, ismeri és alkalmazza a technológia által nyújtott lehetőségeket valamint kiaknázza a szolgáltatásokban rejlő értékeket.

Azok a vállalatok, amelyek digitális stratégiát dolgoznak ki, kihasználják az ipari IoT és digitális ikrek előnyeit, és szolgáltatásorientált üzleti modellt alkalmaznak, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert.

A cikksorozatban elemzett szempontok alapján Ön hova helyezte el vállalatát? Vajon Önök innovatív vagy a követő vállalatok közé tartoznak? Önöknél milyen a diagtalizációs folyamat?

Ha kérdése merült fel vagy kíváncsi arra, milyen lehetőségek rejlenek az Ön vállalata számára az ipari digitalizáció és IoT területén, keressen minket bizalommal! Egy kötetlentalálkozó alkalmával átbeszéljük, hogy vállalatának mely területén milyen lehetőségei vannak a hatékonyság növelésére.

 

A Cikksorozat korábbi részei:

Digitalizációs térkép – Hol járnak a vállalatok az ipari digitalizációban? – 1. rész – EPLM

Digitalizációs térkép – Hol járnak a vállalatok az ipari digitalizációban – 2. rész – EPLM

Digitalizációs térkép – Hol járnak a vállalatok az ipari digitalizációban – 3. rész – EPLM