Importált modelltől a CAM-ig – Fókuszban a gyártás előkészítés

Ha az NX integrált CAD/CAM/CAE rendszerről van szó szeretünk olyan témákat hozni, ami valami új fejlesztési területről szól, pl. implicit modellezés, formakövető hűtés szimuláció vagy éppen az évi két új főverzió újdonságai. Ebben a cikkben azonban olyan témát hoztam, ami teljesen általános kihívásokra koncentrál épp ezért a minden napi rutin részét képezi.

A munkánk, időnk nagy részét nem az NX high-end fejlesztések használata teszi ki, hanem sokszor sokkal hétköznapibb dolgok. Ilyen például, amikor kapunk egy köztes formátumú modellt és ezt kell gyorsan gyártásra előkészíteni a korszerű 3D tervezési gyakorlatban. Itt ezt két területre bontanám. Az első rész a geometria ellenőrzése, szükséges változtatások elvégzése, a második pedig a méretezés.

Szinkron, te vagy az én emberem!

Amikor még tervezőként dolgoztam, nem csak nulláról hoztunk létre saját projekteket, hanem sokszor kaptunk valamilyen más formátumban 3D-s szereléseket modelleket. Ezeket kellett honosítani, néha módosítani, majd a CAM számára továbbítani. Az egyszerűség kedvéért vegyünk alapul egy STP-ben érkezett modellt. Amivel mindenki szembesül ilyenkor, hogy jobb esetben egyben van a geometria és testként jelenik meg, rosszabb esetben egy felülethalmazt kapunk. Ezt először a tűrések játékával, majd felületmodellezéssel egyre sűrűbben káromkodva próbáljuk összerakni, hogy újra viszontlássuk a „Solid Body” szűrésre állított kijelölésünk eredményét. Amikor minden összeáll és a furat hengere is henger nem két felület, akkor jöhet a geometria felokosítása, illetve szükség szerinti módosítása. Ebben segítségünkre vannak a szinkron parancsok. Az alábbi videóban erről készítettem egy rövid ízelítőt:

MBD/PMI, még több információ még gyorsabban!

Nem a méret a lényeg? Ma hazánkban bármennyire is fejlődik a CAM és szívják magukba a modell geometriát ezek a szoftverek, méretekre még szükség van. Rendben, kell a méret, de mi a helyzet a rajzzal? Itt eltérő irányok fedezhetőek fel a Siemens háza táján. Míg Solid Edge oldalról erős fejlesztésként megérkezett a Solid Edge 2026-os szoftver főverzióban az automatikus rajzkészítés funkció, addig NX oldalon nem érezni azt, hogy a rajz környezetbe nagyon invesztálni szeretnének ami jól mutatja, hogy az NX inkább a modellalapú MBD/PMI-hoz igazodó munkafolyamatokat támogatja. Persze érkeznek inkább frissítések, mint újdonságok, de érezhető, hogy nem a „Drafting” van fókuszban.

Meg van tehát a jó geometria, jöhet a méretezés. A régi módszertan szerint, ilyenkor irány a 2D, rajznézetek méretek tűrések, pdf és nyomtatás a hagyományos 2D rajzi környezetben. De ha van integrált CAD/CAM rendszerünk, akkor nem feltétlenül kell ezzel időt tölteni, még akkor sem, ha szeretnénk, hogy a méretek szerepeljenek a modellen. Rögtön álmodjunk nagyot, mert nem csak azt szeretnénk, hogy a 3D-s geometrián szerepeljenek a szükséges jelölések, hanem azt is, hogy a méretezés legyen a lehető legnagyobb mértékben automatizálva. Ebben segít nekünk a Logic Editor.

Logic Editor

Mégis kellene az a rajz?

Semmi gond, NX-ben oda-vissza van lehetőségünk méreteket vándoroltatni 2D és 3D között. A már elkészített PMI-okat le tudjuk kérdezni a lerakott modell nézeten, illetve a rajz környezetben elhelyezett méretezést pedig át tudjuk ültetni a 3D-s modell nézeteibe. Ez a rugalmasság nagy szabadságot ad a tervezőnek és jelentősen csökkenti a „na most dolgozhatok duplán” életérzést. Alábbi videóban megtekinthető vizuálisan is a gondolatmenetem.

 

+2 fontos dolog, amit lehet nem tudtál az NX-ről

Többször kérdezik tőlem, mivel van tapasztalatom az NX és az Solid Edge szoftverekben egyaránt, hogy mivel tud többet álltalános funkciókat tekintve az NX. Nos pro/kontra itt elég sok érvet tudnék felsorolni, viszont egy dologban tapasztalati úton biztos vagyok. Ha nagy méretű importált geometriába kell belenyúlni, rádiuszokat leszedni, felületeket odébb mozgatni, újra definiálni, akkor bizony jó, ha van egy NX kéznél mivel az ipari CAD modellezés terén kifejezetten erős eszközkészletet kínál. Csak ezért persze nem feltétlenül kell NX-ben gondolkodni, bár vannak olyan csomagok, mint az SMD2, amiben árszabás tekintetében szinte ajándék az NX. Ha már egyébként is rendelkezünk NX-el, akkor pedig érdemes is kihasználni azokat a lehetőségeket, amivel megkönnyíthetjük, egyszerűsíthetjük munkavégzési folyamatainkat. További előnyökért, információkért érdemes ide ellátogatni.

A másik fontos dolog pedig egy AI funkció, a Copilot. Ez az NX-ben a 2506-os, Solid Edge-ben pedig a 2026-os főverziótól érhető el. Hatalmas segítség lehet azoknak, akik:
-kezdő felhasználók
-haladó felhasználók és olyan funkciókat, modulokat is kipróbálnának amiket eddig nem.

Összeségében elmondható, hogy  jól kiegészíti egymást a Solid Edge és az NX és ez a kulcs, mert ez ad értelmet többek között a Designcenter megalkotásának is.

NX assist

Zárásképp

Összegezve a leírtakat, az NX és a Solid Edge kicsit más módon közelíti meg a gyártáselőkészítés fogalmát, azonban vannak közös pontok. A PMI területe, ami mindkét szoftverben már jó ideje jelen van és folyamatos fejlesztéseket kap, meghatározó építőeleme az integrált CAD/CAM munkafolyamatoknak. Nemsokára jön az NX2512, hiszen már december van, ahol számos újdonság mellett az MBD/PMI rész is tovább fejlődik. Mindenkinek kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánok, találkozunk 2026-ban egy újdonságok cikkel!

Ügyféltámogató mérnök, szakterülete gépészeti tervezés. (Reverese Engineering, Szerszám tervezés). Jelenlegi munkája előtt 4 évig dolgozott konstruktőrként egy műanyag és gumi szerszámokat tervező és gyártó cégnél.  Géptervező gépészmérnöki és műszaki menedzsment projektmérnöki diplomával rendelkezik.

A szerző további cikkei »

Archívum