Napjainkban tanúi vagyunk annak, hogy technológiai fejlődés elérte azt a kritikus szintet, amikor egy újabb ipari forradalmat kell átélnünk. Immár a negyediket. Ez magával hozza a gazdaság gyökeres átalakulását és társadalmi változásokat indukál. Erre a jelenségre először Németországban figyeltek fel, amelyre nemzeti stratégiát építettek Industrie 4.0 (ipar 4.0) megnevezéssel.

A 4. ipari forradalmat a különböző technológiák összeolvadása jellemzi, ami így elmossa a határvonalat a fizikai, digitális és biológiai rendszerek között. Így a különböző tudományágak, a gazdaság és az ipar átalakítása mellett az emberi feladatok kérdését is felveti. Az ipar 4.0-t olyan találmányok jellemzik, mint a mesterséges intelligencia, a robotika, az IoT (Internet of Things – vagyis a különböző tárgyak internet alapú összekapcsolódása), az önvezető autók, a 3D nyomtatás, a nanotechnológia, az energiatárolással kapcsolatos kutatások, vagy a kvantumszámítás.

A német forradalmi sereg

De mit is jelent valójában az Ipar 4.0? A BMBF (Bundesministerium für Bildung und Forschung – Német Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium) így határozta meg: „Az értékteremtő hálózatokban meglévő rugalmasságot növeli a kiber-fizikai gyártórendszerek alkalmazása. Ez lehetővé teszi a gépek és üzemek számára, hogy – önmaguk optimalizálásával és konfigurálásával – viselkedésüket a változó megrendelésekhez és üzemelési feltételekhez igazítsák”. Röviden, megvalósul az teljes értékláncon automatikusan végigvonuló egyedi tömeggyártás.

De miért pont Németország lett a 4. ipari forradalom gyújtópontja? A világ legversenyképesebb iparával rendelkező országot olyan innovatív gyártási technológiák és kutatás-fejlesztésen alapuló gyártás jellemzi, ami eleve predesztinálja erre a vezető szerepre. Magas IT kompetencia szinttel bírnak, az automatizációban, a folyamatszabályozásban és a beágyazott rendszerek fejlesztése terén rengeteg tudást halmoztak fel. A fejlett gép- és gyáripar, a meglévő stabil technológiai és gazdasági bázis hagyományos erőforrásai építhetnek a németek.

A magas bérek, a kiváló minőség, a hatékonyság és az előrehaladott automatizálás segíti hozzá Németországot a globális versenyelőnyhöz. Ennek nemcsak a gyártóvállalatok, de a beszállítók – a magyar beszállítók is – és digitalizálási szakemberek is örülhetnek. A német kormány is felismerte ezeket az ideális feltételeket és financiálisan is támogatja az ipar 4.0 projektet, egy 2020-ig tartó stratégia keretében.

„Elértük a kritikus pontot, azt a pontot, ahol a digitális világ fuzionál az ipari termeléssel. Ez az időszak dönti el a világ gazdasági központjainak a jövőbeni erejét. Nekünk meg kell nyernünk ezt a harcot”. Angela Merkel, Hannover 2016

Ipar 4.0 platform

Hogy a németek biztosítsák vezető helyüket a nemzetközi feldolgozóiparban, 2013-ban a BITKOM (német digitális egyesület), a VDMA (német gépgyártók szövetsége) és ZVEI (német villamosipari szervezet) egyesületek együttműködési megállapodást kötöttek és létrehozták a Platform Industry 4.0-t, ahol politikusok, az üzleti élet, a tudomány és szakszervezetek képviselői közösen támogatják az ipar 4.0 alapismereteinek elterjesztését és társadalmi vitát kezdeményeznek. A platform munkájában munka szervezésével, az informatikai biztonsággal és az adatvédelemmel kapcsolatos kérdések ugyanolyan központi szerepet játszanak, mint a szakemberek képzése és a szabványok kidolgozása.

Jelenleg mintegy 159 szervezet, 300 tagja a német Industrie 4.0 platformnak. Valamennyi szektorból azzal a céllal vannak jelen, hogy azonosítsák a lehetőségeket és kihívásokat, és közösen kidolgozzák az ipar 4.0 megoldásokat. A platform összekapcsolja az elméletet a gyakorlattal, és hozzáférést biztosít az új technológiákhoz és ipari folyamatokhoz, így motiválja és mutat példát a kkv-knak. A cél az, hogy Németországban a digitalizációt a lehető legtöbb vállalat hajtsa végre. A platform tartalma a szabványosításra, a kutatásra és az innovációra, a hálózati rendszerek biztonságára, a jogi keretfeltételekre és a munkára, az oktatásra és a képzésre összpontosít. Az Európai Unióban az újraiparosítás stratégiájának az alapja lett az ipar 4.0. Ebben Németországnak vezető szerepe van, ami a nemzetközi versenyképesség megőrzésének az alapja. Európában az ipar 4.0-ban élenjáró országok Németországon túl, Írország, Svédország és Ausztria.

Miért jó ez nekünk?

Az exportbevételeink 25%-a származik Németországból, a teljes magyar külkereskedelmi áruforgalom egészéből Németország részesedése több mint 26 %-ot tesz ki. Így a magyar ipar függése a német piactól jelentős. Mivel a Németországba irányuló export nagy részét is német vállalatok magyar leányvállalatai állítják elő, ezért az anyavállalatoknak az ipar 4.0 beruházásai jelentősen meghatározzák az ipar 4.0 technológiák hazai elterjedését is.

Az ipar 4.0 egységes, vertikálisan és horizontálisan integrált, virtuális értékláncba szervezi a beszállítókat, a gyártókat és a vevőket. Így a magyarországi gyártók és beszállítók sem vonhatják ki magukat a technológiai forradalomból, hiszen akkor elveszítik pozíciójukat. Tehát, ahogy a német cégek bevezetik az ipar 4.0-t a magyar vállalkozásoknak is implementálniuk kell a jó gyakorlatokat. Így integrálhatók a megrendelői hálózatba.  Ugyanazokat a technológiákat kell alkalmaznia, egy digitalizált értékláncot és gyártást kell kialakítania házon belül és a saját alapanyagbeszállítóival is.

Magyarország jövőbeni versenyképességéhez közvetlenül, illetve közvetve járul hozzá a 2014 és 2020 között megvalósítandó Nemzeti Infokommunikációs Stratégia. Főképp a lakosságnak a digitális társadalomba és a digitális gazdaságba történő bekapcsolására és a megfelelő infrastruktúra megteremtésére, az e-közigazgatás kialakítására, illetve az IKT szektor további versenyképességének emelésére irányul.

Ipar 4.0 platform Magyarországon

Ipar 4.0-s platform nálunk is létezik: 2016 májusában alakult meg az Ipar 4.0 – Nemzeti Technológiai Platform, amihez 40 hazai telephellyel rendelkező vállalkozás, kutatóintézet, szervezet és oktatási intézmény csatlakozott. A platform célja, hogy elsősorban a német mintát vegye át. A szervezetnek többek között tagja az ELTE, a BME, a Continental, az Electrolux, az Ericsson, a Gépipari Tudományos Egyesület, az Ipari Parkok Egyesület, a Knorr-Bremse, a KÜRT Zrt. és Akadémia, a Magyar Kereskedelmi és lparkamara, az MTA, a Pest megyei önkormányzat, a Richter Gedeon, a Siemens és a T-Systems is többek között. A központ az MTA SZTAKI épületében található.

Célkitűzéseik között szerepel az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform, egy ipar 4.0 demonstrációs környezet létrehozása, amelyek segítenek a szemléletformálásban, az infrastruktúra kialakításában, szaktudás megszerzésében és finanszírozásban. Valamint támogatja a nyílt innovációt.

Amerika a globális ipari forradalomban

A tengerentúlon sem volt eltérő a 4. ipari forradalom által generált csoportosulás létrejöttének célja. Talán annyi a különbség, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a platformizáltságra, a szabványok kialakítására és a törvényi háttér megteremtésére. Az ipari genezist Németországban a szövetségi kormány indította (Gazdaságtudományi Kutató Uninó), kérte az egyesületeket, hogy hozzák létre az ipar 4.0 platformot, Amerikában viszont a működő nagyvállalatok álltak össze és indították el az ipar 4.0 szervezet kialakítását, 2014 márciusában az AT & T, a Cisco , Az General Electric, az IBM és az Intel csoportosulása hozta létre az Ipari Internet Konzorciumot (IIC) azzal a céllal, hogy összehozza az ipari internet növekedésének felgyorsításához szükséges szervezeteket és technológiákat, a legjobb gyakorlatok azonosításával és népszerűsítésével.

Célkitűzései között szerepel, hogy fejlessze az innovációs készséget, fejlessze az internetes és ipari rendszerek globális fejlesztési szabványainak kialakulásának a folyamatát. 2002 óta a termelés nagymértékű áthelyezése a világ más részeire, az USA behozatali függőségének jelentős növekedését eredményezte. Az iparban foglalkoztatottak száma 2002 és 2015 között 33% -kal esett vissza. Mindazonáltal 2010 óta vannak jelei a fokozatos fellendülésnek, mind a belföldi, mind az exportkereslet növekedésével. A szövetségi kormány és a magánszektor az ipar 4.0 technológiákba fektet be, hogy növelje az amerikai ipari bázist, amelyet Kína és alacsony munkaköltségű országok – például Mexikó, Brazília és Ázsia-Csendes-óceáni térség – átvett korábban.

Talán nem meglepő, hogy a német Platform Industrie 4.0 és az amerikai Industrial Internet Consortium folyamatos együttműködést alakított ki 2015-től. Azzal a céllal, hogy a világ pontjain létrejövő különböző digitális architektúrákat összehangolják, ismerjék meg egymás technológiai kihívásait és csökkentsék a piaci zűrzavart és egy globális ipar 4.0 szervezetté álljanak össze. Ez az elmúlt 4 évben sikerült is, több mint 30 országból delegált tagokat a szervezet.

Olyan mint a globalizáció

Aki kimarad, az lemarad, hiszen az ipar 4.0-technológiáknak a termelékenységre, a foglalkoztatásra és a hozzáadott értékteremtési tevékenységekre jelentős hatást gyakorol. Hogy milyet, az ellentmondásosan jelenik meg a szakirodalomban. Vannak, akik pusztító mértékű állásvesztést, munkahelyek-megszűnését vizionálják, de mások szerint újonnan keletkező munkahelyek egyensúlyban tartják majd a foglalkoztatást. A másik sarokpont a termelés helyének a visszahelyezhetősége a fejlett országokba – lásd az új ADIDAS gyárat Németországban, ahol teljesen automtizált, emberi beavatkozás nélkül gyártanak. De ennek ellentmond, hogy a K+F+I tevékenységek globalizálódnak és a fejelsztési tevékenységek egy része is inkább átkerül a gyártóbázisokhoz (Távol-Kelet).