Ipari digitalizáció: áldás vagy átok?

Színes kijelzőkön futó megbízható adatok – sokan csak ennyit tapasztalnak meg az ipari digitalizációból. Ám a negyedik ipari forradalom legfontosabb hozadéka ennél sokkal többet tesz hozzá a termeléshez és a gyártással kapcsolatos egyéb feladatokhoz. Miközben egyre többet hallunk arról, hogy milyen előnyei vannak a digitalizációnak, megfeledkezhetünk arról, hogy nem csak jól lehet csinálni. Aki pedig mégis megtapasztalja a digitalizálódás egy-egy negatív következményét, vagy részesévé válik egy rosszul sikerült projektnek, az negatív képet fog festeni a jelenkor egyik legfontosabb hatásáról.

Csináljuk úgy, ahogy mások is csinálják!

Best practice-eket, megoldáscsomagokat, sőt, gyakran komplett digitalizációs folyamatokat is megvásárolhatnak a vállalatok. A cégvezetők konferenciákra járnak, tapasztalatokat cserélnek, rengeteget olvasnak és kérdeznek, végül pedig ráunva a végeláthatatlan információfolyamra megbíznak egy szolgáltatót a megoldás szállításával. Aztán vagy sikerül, vagy nem. Vagy jó lesz a felkínált megoldás a cég számára, vagy nem. De ha már egyszer valakinek működött, akkor nekünk is megér egy próbát, nem igaz?

A digitalizáció is olyan ebből a szempontból, mint a fogyókúra. Nem, nem azért, mert lemondásokkal jár. Persze igényel némi rugalmasságot és vállalkozói szellemet egy-egy új megoldás és annak bevezetése, de egészen másban hasonlít a diétára. Nem működik mindenkinek ugyanaz.

Ha pedig gondolkodni kell, egyedi megoldásokat keresni és bevezetni, akkor az idő- és energiaráfordítás olyan magas lehet, hogy sokan elrettenve hátrálnak ki a kezdeményezésből. Pedig a digitalizáció – a diétához hasonlóan – nem rossz dolog, csupán nem elég akarni, tenni is kell érte – ahogy az álomalakért is.

Mindegy mi, csak ne ez!

A problémák felderítésének egyik legfontosabb lépése mindig a tünetek azonosítása. Meg kell keresnünk azokat a működési pontokat, amelyekkel elégedetlenek vagyunk a termelési és vállalati folyamatainkat illetően, majd ezek változtatására kell megoldást keresünk. Ám sokszor a tünetek azonosítása történik csak meg, az új irány kijelölésével kapcsolatban már nem olyan lelkes a csapat. Ebben az esetben pedig nem nehéz belátni, hogy könnyen lehet az új megoldás is ugyanolyan kelletlen, mint amilyen a régi volt.

Ráadásul a címadó frázis vonatkozhat egy-egy már bevezetett digitalizációs megoldásra is, amely valamilyen oknál fogva mégsem látja el sikeresen a tőle elvárt szerepet. Lehet, hogy a kezelőkön múlik, de lehet, hogy az eszközpark nem megfelelő. A lényeg mégis az, hogy kellemetlen használata miatt ellenérzéseket vált majd ki a felhasználókból.

Kicsik vagyunk mi még ehhez!

A digitalizáció, a közhiedelemmel ellentétben nem a nagy cégek kiváltsága. A magyarországi KKV szektor nagyjából minden vállalatánál azonosítható néhány terület, ahol megfelelő digitalizációs stratégiával megvalósítható a hatékonyságnövelés.

Ráadásul vannak olyan területek, ahol nem is a cégen belüli elvárások határozzák meg a digitalizáció szükségességét. Az egyes iparágakban elvárt termékkövetési rendszer, a hatalmas információigény, valamint a termelésben elvárt nagyfokú rugalmasság mind-mind hatékonyabban valósítható meg digitális eszközökkel. Legyen szó egy azonosítási megoldásról, egy termelésfelügyeleti rendszerről vagy egy logisztikai struktúráról.

Befektetés és bevezetés

Azonban a digitalizáció drágább, mint a papír és magas beruházási költséggel bírnak az egyes eszközök és szoftvermegoldások. Ahhoz, hogy ezeknek az árát és bekerülési értékét racionálisan érzékeljük, szükséges hosszú távon gondolkodnunk. A probléma pedig sokszor innen fakad, hogy a kisebb vállalkozások időhorizontján nem látszik a digitalizáció megtérülésének időpontja. Így a döntés halogatásra, a bevezetési időpont pedig kitolásra kerül. Aztán az újra és újra felmerülő problémákra adott félmegoldások előbb-utóbb fenntarthatatlan rendszert eredményeznek.

Az ilyen helyzetben, logikus rendszer nélkül bevezetett digitalizáció pedig ugyanúgy képtelen a probléma megoldására, mint a korábbi megoldás. Mit ér egy profi azonosítási rendszer akkor, ha az azonosítóval jelölt termékekről rendelkezésre álló adatok nincsenek megfelelően vezetve. Az űrlapok és a termelési dokumentáció is csak akkor lehet valóban értékes, ha naprakészen tartjuk.

Ehhez pedig emberek kellenek és a munkaerőhiány, bár mindenhol probléma, elsősorban a kisebb vállalkozásokat sújtja. Így náluk jut kevesebb erőforrás a digitális megoldások tervezésére és megvalósítására. Mégis, talán ezek a cégek azok, ahol a legtöbbet nyerhetik a digitalizációval. Persze csak a valóban szükséges folyamatok megfelelő digitalizációjával.

Nem mindegy, hogy mi párosul a szorgalommal

Bizonyára sokak számára ismerős a szorgalommal kapcsolatos feltételezés. Nem mindegy ugyanis, hogy a szorgalomhoz szakértelem vagy hiányos ismeretek párosulnak. A digitalizáció általában akkor jelenti a folyamatok kellemetlen bonyolultabbá válását, ha a megvalósítás során mellőzik a megfelelő tervezést. A hangsúly pedig a megfelelő-n van, hiszen nem elég bevezetni, jól kell is kell csinálni.

Tehát egyáltalán nem mindegy, hogy mindent digitalizálunk, vagy csak azokat a folyamatokat, amelyeket racionális. Így például mérlegelendő a termelési volumen, a raktárkészlet vagy az üzemi létszám (ez persze csak néhány kiemelt paraméter), mielőtt új rendszer bevezetésébe fognánk. Kisebb üzemek esetén elsősorban a terméktervezés és a termékkövetés digitalizációja jelenthet valódi előnyt, ugyanakkor kis tételszámú gyártás mellett a raktározás és a logisztika digitalizációja lassabban térül meg (kevés alkatrész és termékvariáns esetén). Nagyobb vállalatoknál pedig egyre inkább úgy tűnik, hogy a minden szintű digitalizálás a kifizetődő. Még akkor is, ha maga a digitalizáció és az új rendszerek fenntartása is külön dedikált szakértőket igényel.

Mégis, nem helyes erőltetni az átalakulást. Egyrészt az erőszakos bevezetés a dolgozók szemében ellenszenvessé teheti az új megoldásokat, másrészt a megfelelő működéshez jó minőségű oktatásra és sokszor tesztidőszakokra is szükség van. A megfontolt, tervezett megoldások azonban célt érhetnek és ezt hamar láthatják a tulajdonosok az eredményeken is.

Szakterület: Az ipari digitalizáció szakértőjeként, évtizedes tapasztalattal rendelkezünk a világ élvonalába tartozó ipari tervezőszoftverek terén, melyek bevezetéséhez és folyamatos támogatásához professzionális csapattal rendelkezünk.

Ma már a megfelelő ipari digitalizációs folyamatokhoz az alkalmas szoftvereken, hardvereken és képzéseken túl a kreativitás is elengedhetetlen. De a legjobb kreatív elmék számára is egy komplett digitális tervezési platform nyitja csak meg az alkotás valódi szabadságát. Az ipari digitalizáció hatékony vállalati bevezetése ember, gép és szoftver komplex együttműködéseként jön létre, amelynek összehangolása komoly szakértelmet igényel.

 

A szerző további cikkei »