Műszaki dokumentáció és az ipari digitalizálás

Digitális hálóval átszőtt folyamataink

Az ipari digitalizáció meghatározó folyamattá vált a termékek fejlesztésében, tervezésében és gyártásában, sőt a disztribúciós hálózat és a logisztika terén is. Amellett, hogy a számítástechnika támogatása nélkülözhetetlenné vált, egyre több olyan mellékfolyamat és kiegészítő feladat jelenik meg, amelyek a produktív tevékenységekre szánt idő egy részét követelik.

Az így feláldozott idő mennyisége még mindig szerényebb, mint a korábban adminisztrációra és dokumentációra fordított idő. A költségvonzata jelentősen magasabb annál, így a vállalatok nagy része ezeknek a perceknek és óráknak leszorítására törekszik.  Az optimalizálás alapja pedig a folyamatok átfogó ismerete, melyhez nélkülözhetetlen az adatgyűjtés és a kapott adatok elemzése. Ez pedig nagyban hasonlít a termékfejlesztés folyamata során megszokott alapossághoz és nagyban hozzájárul a biztonságos termékek létrehozásához. Milyen feladatokkal találkozhatunk a termékfejlesztés során, amelyek dokumentációs és adatelemzési igénye magas, ám nélkülözhetetlen a jövőbeni termék minőségének garantálásához? Tekintsük át ezeket!

Dokumentáció – erre mindig szükség lesz

Az adminisztrációs terhek, habár a technika vívmányainak köszönhetően csökkenésüket várnánk, nem váltak elenyészővé a termékfejlesztési folyamat során. Ennek az egyik legegyszerűbb oka nem más, mint a projektcsapatok és a szakértői teamek  megjelenése. Míg korábban egy-egy technológiai újdonság létrehozása egy-egy ember nevéhez volt köthető, napjainkban komplett csoportok dolgoznak a fejlesztéseken. Ennek eredményeképp felgyorsult a piacra jutási idő, nőtt az innovációk és új termékek száma. A fogyasztók pedig egyre több dolog közül választhatják ki a számukra megfelelőt, ami vélt vagy valós szükségleteik kielégítésére alkalmas.

Ám azzal, hogy csapatok dolgoznak egy-egy folyamaton, ráadásul ezeknek a csapatoknak a létszáma is egyre nő, mivel egyre több terület kapcsolódik be a tervezésbe, hatékony és részletes kommunikációra van szükség. Az adminisztrációs terheket ez a belső közlési szükséglet is növeli, még akkor is, ha a lehető legrövidebb és legegyszerűbb emlékeztetőket próbáljuk elkészíteni a meetingekről.

A kommunikációs cél mellett a dokumentációs követelmények is növelik az adminisztrációs terheket. Minden termékvariáns, vagy ötlet részletes tárolására szükség van. Hiszen párhuzamosan csak néhány megoldás valósítható meg, ám nem lehetünk biztosak a folyamat elején abban, hogy a korábbi elképzeléseinkre nem lesz később szükségünk. Tehát rengeteg időt fordítunk arra is, hogy meg nem valósított elképzeléseket dokumentálunk a fióknak. De ne feledjük, ezekből még bármi lehet, menjünk biztosra!

A hasznos jegyzetek

A termékfejlesztési folyamat során fellépő adminisztrációs és dokumentációs igényekkel kapcsolatban már elnézőbbek lehetünk. Ugyanis ezek azok a folyamatok, amelyek nyomát a késztermék magán viseli, tehát vitathatatlanul szükségesnek tűnnek.

Az ötletből a valóság megközelítő képét a XXI. században többnyire CAD programok segítségével állítjuk elő. A számítógépes modellezés rengeteg időt szabadított fel a tervezők számára, ugyanakkor megteremtett egyfajta igényt a részletesebb dokumentációra is. Ha egységnyi idő alatt több rajzot készíthetünk a már létrehozott modellekből, miért ne tennénk meg? És máris megteremtettük azt a dokumentáció-halmazt, amely ugyan rugalmasan alakítható, de inkább elmondhatjuk, hogy minden igényt lefed, hiszen gyakorlatilag bármilyen jellemzőt leolvashatunk a modellről, vagy megjeleníthetjük egy, a modellről készített rajzon – egyszerűen, akár pillanatokon belül.

Szimulációk

A fejlesztési munkát az utóbbi évtizedekben jelentősen egyszerűsítette a szimulációs eszköztár is. Ahhoz azonban, hogy egy-egy terméktulajdonságot a monitor előtt ülve is biztonságosan vizsgálhassunk, esetleg validálhassunk, rengeteg mérést és számítást kell végeznünk, akár hetekig tartó ismétlésekkel. A legapróbb paraméterváltoztatások hatását is vizsgáljuk, miközben a mesterséges intelligencia felhasználásával optimalizáljuk a terméktulajdonságokat. A számítógépes programok páratlan szabadságot biztosítanak a tervezés és a termékoptimalizálás terén. Már nem csak modelleket készíthetünk az elképzelésekről, hanem azokat „valós” helyzetekben, a számítógép alkotta felhasználási környezetben „ki is próbálhatjuk”. Ezekkel a szoftverekkel pedig olcsón, gyorsan és így nagy mennyiségben áll rendelkezésünkre viselkedési adat és karakterisztika. Ezeket ugyanúgy, mint a rajzokat, megőrzünk a későbbi validálási és piacra bocsátási folyamatok alátámasztására.

Gyártás és tesztelés

A prototípusgyártás és tesztelés fázisát a 3D nyomtatás tette rövidebbé. Azzal, hogy elérhető közelségbe került a prototípusok házon belüli gyártása, a költségek pedig jelentősen csökkentek, megnőtt a tesztelt termékek száma. Ezzel pedig a dokumentációs igény is. Ma már nemcsak egy vagy két különböző, a prototípusgyártási fázisig jutott termékről kell részletes leírásokat készíteni, hanem akár egy tucatról is. Hiszen lehetőség nyílt ezek mindegyikének alapos, fizikai vizsgálatára.

A gyártás, mint adathalmaz

Az adminisztrációs terhek növekedésének legfontosabb színtere mégis a gyártás. A lean menedzsment, a gyártás digitalizációja és az automatizáció a korábbi években soha nem látott mennyiségű adat gyűjtésével és elemzésével jár. Ahhoz, hogy megbízható, hosszú távon fenntartható és mindenek előtt biztonságos termelést tartsunk fenn, megszámlálhatatlanul sok paramétert kell folyamatosan felügyelnünk. A szenzortechnológia és a gépeken alkalmazott felügyeleti rendszerek lehetővé teszik, hogy a gyáron belüli adathálózaton keresztül gyűjtsük, majd egy központi számítógépen (amely akár földrajzilag távol is elhelyezkedhet a gyártástól) elemezzük az összegyűjtött adatokat. Az elemzések tárgya többnyire a folyamatstabilitás, a termékmegfelelőség, illetve a holtidők arányának leszorítása. Fontos, hogy a termelésben alkalmazott eszközök minél jobban ki legyenek használva, és ugyanígy, egyre fontosabbá válik a szűkösen rendelkezésünkre álló munkaerő hatékony használata is. A dokumentáció, illetve az adatelemzés azonban még mindig rengeteg emberi erőforrást emészt fel. A döntéshozatalt csak egyszerű, tervezhető esetekben bízzuk a gépekre, még akkor is, ha megbízhatóságukat igen nagyra tartjuk.

Az emberi döntéshozatal megbízhatósága azonban a digitalizáció és az automatizáció korában sem esett vissza. Már csak azért sem, mert a felelősség kérdésében még mindig nem született konszenzus. A jogi szabályozás megalkotásáig pedig nagyon fontos, hogy a gépek mellett emberek is részt vegyenek a folyamatokban. Ez azonban megelőlegezi, hogy a további években is értékes, kreatív tevékenységektől vonjuk el szakértőink idejét. A valósidejű rendszerek ugyanis nem bizonyulnak még mindig elég biztosítéknak ahhoz, hogy valódi termelési folyamatokra vonatkozó döntéseket engedjünk át nekik.

A gyűjtött adatokkal kapcsolatban egyre gyakrabban vetődik fel problémaként az, hogy kielemezhetetlenül nagy mennyiségben áll rendelkezésünkre. Sokszor pedig hiába van elmentve egy-egy folyamat összes paramétere. Nincs megfelelő erőforrás a felhasználásra. A Big Data világában felértékelődött a képesség az egyszerűsítésre, az adatgyűjtés és így az adatmennyiség optimalizálására. A cloud és fog computing megoldások pedig a feldolgozásban segíthetnek – ám használatuk továbbra is emberi erőforrást igényel.

Logisztika 4.0

A logisztika területén is számos változást hozott a digitalizáció, ám a szállítással kapcsolatos dokumentációk továbbra sem rövidülnek. Talán a logisztika és a disztribúció az a terület, ahol a mai napig tart a papír már-már diktatórikus regnálása, nem válthatja fel semmi a sorszámozott aláírt számlákat és a könyvelés számára semmi nem olyan értékes, mint a papír alapú elszámolás. A kontrolling területén tehát rengeteg dokumentációs és adminisztrációs feladattal számolhatunk. Ezek egy része viszont megannyi nagyvállalatnál először kiszervezésre, majd automatizálásra kerültek. Példaként tekintve erre a területre, belátható, hogy a fejlesztési folyamat más területein is nyerhetünk a dokumentációs folyamatok automatizálásával. Nagy valószínűséggel ugyanúgy, mint a termelésben és a gyártásban, ezeken a területeken is hosszú átállási folyamatra számíthatunk.

Szervizelés

A szervizelési folyamatban a dokumentációs igény elsősorban a jogi viták elkerülésére, vagy esetenként eldöntésére szolgál. A megfelelően rögzített szervizfeltételek, valamint a javítási tételek segíthetnek abban, hogy mind a szolgáltatást nyújtó vállalat, mind az abban részesülő felhasználó biztonságban érezhesse magát. A távoli elérésű szervizek pedig a megfelelően dokumentált hibák kijavításában tudnak segíteni. Ezzel értékes időt és a termeléskiesésből eredő költséget megtakarítva a gép felhasználóinak.

Dokumentáció globálisan

Végezetül még egy fontos, a dokumentáció mennyiségét jelentősen növelő tényezőre kell kitérnünk, ez pedig nem más, mint a globalizáció. Azzal, hogy ma már nem országos piacokat, hanem kontinensekre, régiókra tagolódott, vagy adott esetben az egész világot lefedő hálózatot tartunk fenn, megnőtt az igény a megfelelő tájékoztatásra. A gépkönyvek adott régiónak megfelelő megfogalmazására, vagy adott esetben tanúsítására. Az eltérő jogi és gazdasági környezetek megkövetelik, hogy a vállalatok már ne csak a termelés helyszínéül szolgáló országra vonatkozó előírásokat tartsák be, hanem adott esetben a teljes világon érvényes előírásokat is. Ezzel pedig el is érkeztünk az egyik legfontosabb és mégis kevéssé megértett dokumentációs igényhez: a globalizáció által előhívott nemzetközi elvárásokhoz.

 

Mindezen folyamatok hozzájárulnak ahhoz, hogy az elkészült termék ne csak használatra alkalmas, hanem eladható és így valóban felhasználható legyen. Az elkészítendő és rendelkezésre álló dokumentációs halmaz optimalizálása azonban egy újabb folyamat, amelyre érdemes időt és energiát szánnunk a további vállalati fejlesztéseink során.

Az adminisztrációs folyamatok megismerésére és vizsgálatára szánt idő tehát ugyanúgy egy folyamatoptimalizálási feladatnak tekinthető, mint amelyet a gyártásban vagy a fejlesztésben már korábban elvégeztünk, eredménye pedig hasonlóan pozitív változás lehet.

Ahelyett tehát, hogy haszontalannak tartjuk ezeket, az adminisztrációval töltött órákat, szánjunk rá egy rövid ideig még többet, ismerjük meg az elvégzett munkát, majd találjuk meg azokat a holtidőket, amelyeket a LEAN alkalmazása levágott a termelési feladatokól. Meglátjuk majd, mennyivel hatékonyabbá és időtakarékosabbá tehetjük ezzel a dokumentációs és adminisztratív munkáinkat.

Szakterület: Az ipari digitalizáció szakértőjeként, évtizedes tapasztalattal rendelkezünk a világ élvonalába tartozó ipari tervezőszoftverek terén, melyek bevezetéséhez és folyamatos támogatásához professzionális csapattal rendelkezünk.

Ma már a megfelelő ipari digitalizációs folyamatokhoz az alkalmas szoftvereken, hardvereken és képzéseken túl a kreativitás is elengedhetetlen. De a legjobb kreatív elmék számára is egy komplett digitális tervezési platform nyitja csak meg az alkotás valódi szabadságát. Az ipari digitalizáció hatékony vállalati bevezetése ember, gép és szoftver komplex együttműködéseként jön létre, amelynek összehangolása komoly szakértelmet igényel.

 

A szerző további cikkei »

Archívum