Az ipari forradalmak közel sem olyan hevesek és gyors lefolyásúak, mint a társadalmakban végbemenők. Sokszor évtizedek telnek el egy innováció bevezetésétől, annak forradalmi hatásainak a megvalósulásáig. A negyedik ipari forradalom, amely évtizedek óta zajlik jelentős változást eredményezett a világban.

Jelenleg éljük a negyedik ipari forradalom idejét, az ipar 4.0-t és beépül a gyártásba, a szolgáltatásokba, a mindennapjainkba. A digitális átalakulás az élet minden területén, felborítja a megszokott rendet. Változásokat hoz a magánéletünkbe, átalakítja a szabadidőnket, a munkavégzésünket, a tanulási módszereinket. Megváltoztatja az ipart, az üzleti életet, a közigazgatást, de még a mezőgazdaságot is. Forradalmi vívmányok között szerveződnek a mindennapjaink, szenvedélyesen gyűjtik az adatokat minden mozdulatunkról, minden gondolatunk manifesztálódásáról, a kapcsolatainkról, a tartózkodási helyünkről, az ízlésünkről. Hogy nekünk kényelmesebb, kompaktabb életünk lehessen, egy olyan biztonságos világban, ahol a felesleges emberi döntések nem akadályozzák a cselekvéseinket.

Adatok mindenhol

Hogy az adat mekkora érték, jól mutatják a General Electric magyar gyárában történtek. Lencsés Gergő, a GE Power veresegyházi gyárának igazgatója, már több digitális transzformációval foglalkozó konferencián elmesélte, hogy a gázturbinás erőművekhez alkatrészeket gyártó üzemben, az éves karbantartási költségek felét annak a hat nagyértékű plazma spray berendezésnek a cseréje és folyamatos karbantartása teszi ki, amelynél pont a digitalizációval sikerült a korábbi karbantartási gyakorlat költségeit a felére csökkenteni.

A plazma spray-k, meghibásodás nélkül 2-4 magas üzemi hőmérsékletnek kitett gázturbina alkatrészt tudtak megfesteni. Mielőtt elromlottak volna, megváltozott az üzemhangjuk, amire az eszközzel dolgozó munkások figyeltek fel. Miután a gyárvezető figyelmét felhívták a jelenségre, hanganalizátorokkal kezdték mérni a pisztolyok hangját. A mérési adatokból kiderült, hogy a meghibásodás előtt az addigi legmagasabb hangfrekvencia eltűnik. A mérési eredmények alapján a gyár szakemberei a berendezések működési paramétereit megváltoztatták. Kevesebb nitrogént és több argont fecskendeztek be, így az argon kisebb súrlódási együtthatójával jobb lett a pisztoly hangja, háromszorosára növelve ezzel a berendezések élettartamát.

Ez az egy fejlesztés, közel 100 millió forinttal csökkentette a veresegyházi gyár karbantartási költségét. Bár a hiba előrejelzésének a felfedezését, annak az emberi képességnek köszönheti a gyár, hogy kifinomult a hallásunk, a pontos adatok, az ezeket biztosító szenzorok, tehát a digitalizáció nélkül nem állnának rendelkezésre. Lencsés elmondta, hogy a jelenleg begyűjtött adatok összesen 2%-át használják, de már barátkoznak a BIG DATA fogalmával.

Digitalizáció: egyre gyorsabban

A digitalizáció felgyorsulása nagymértékben befolyásolja az üzleti, a tudományos és a társadalmi életet is. A dolgok internetre kerülése megváltoztatja a körülöttünk lévő világ működését, az infrastruktúrától kezdve az iparon át az egészségügyig. A jövő biznisze az emberiség és a technológia kapcsolatán alapul, ami az adatok intelligens feldolgozásával veszi kezdetét.

A 2011-ben bevezetett fogalom, az Ipar 4.0, más néven a negyedik ipari forradalom elemei integrálódnak a már meglévő gyártási-, logisztikai– és kereskedelmi rendszerekbe.

Egyszerűen ipari forradalomnak nevezik a technikatörténetben a mechanizációt, ami az 1850-es zajlott és beindította az ipari termelést. Ezt követte a taylorizmus, az automatizmus – utóbb II. ipari forradalomnak nevezett – kora, amit a III. ipari forradalom, a számítógépek és az informatikai rendszerek megjelenése követett az 1970-es évek elejétől.

Napjainkban éljük az Internet of Things (IoT) forradalmát, amikor intelligens eszközök a már meglévő szabványokba integrálódnak és új, autonóm gyártási rendszerek kiépülése megy végbe. Mindezt az internetre kapcsolva, tehát egyetlen hálózaton belül megvalósítva. A pár éve még ismeretlen kifejezések, mint a BIG DATA, IoT, felhő, kiterjesztett valóság hétköznapivá váltak sokunk számára. A technológiai fejlődés egyre gyorsabb ütemű, hatásai erősítik egymást és olyan megoldások jönnek létre, amelyek pár éve még csak sci-fi történetekben voltak jelen. Gondoljunk az önvezető autóra! Ehhez a fejlett szenzortechnika, a robotika, az adatfeldolgozás, a kommunikáció, a mesterséges intelligencia egymást stimuláló, gerjesztő fejlődésére volt szükség.

A robotok elveszik a munkánkat és ez jó, de tudásunkra szüksége van

Minden intelligens gyárnak az alapját az internet, valamint a rendszerek és gépek hálózatba szervezése képezi. Egy digitális üzem olyan virtuális gyártási rendszert kapcsol össze valós gyártással, ami magának a negyedik ipari forradalomnak a víziója.  Az informatikai úton történő vezérlést, a termékfejlesztés és a gyártás közötti közvetlen adatcserét, nagyteljesítményű PLM programok biztosítják. Ezek segítségével lehet virtuálisan szimulálni az összes termékinformációt. A kutatási és fejlesztési folyamatokból, a virtuális szimulációkból származó összes termékinformációt egy gyártásvezérlő rendszerhez továbbítják, ami valós időben vezérli a gyártás teljes folyamatát. A termékek irányítják a saját gyártásukat: termékkódokkal kommunikálnak a gyártásban részt vevő gépekkel és eszközökkel a gyártási jellemzőkről és követelményekről, ezáltal előre vetítve a szükséges gyártástechnológiai lépéseket. Mindezt gyári dolgozók nélkül.

Az automatizálás három fő célja a jól használható munkahelyi megoldások, a test és az elme folyamatos fejlesztése, illetve az erős és autentikus kapcsolatok fenntartása, amelyek segíthetnek az embereknek teljesebb életet élni. Bárki, aki el akarja érni a boldogságot, nehéz munkát végez pedig soha senki nem fizetett még ezért. Jelenleg súlyos pazarlás folyik a humán potenciál és a mentális energia terén. A fenti három célt integrálni kell, ami egy pozitív jövőképet valósít meg.

Ahogy Doransky (Dobó Mátyás – digitális trendkutató) mondta: “A dolgok akkor történnek meg, amikor a felhatalmazás találkozik a felelősséggel. A felhatalmazás az, amikor egyénként azt érzed, hogy létrehozhatsz valamit, hogy hozzátehetsz a dolgokhoz. A felelősség pedig az, amikor tudod és érzed, hogy te vagy az eredményért a felelős.” De a robotizálás és a negyedik ipari forradalom idején az emberi tényező nem csak a felelősségvállalás miatt fontos. Az innováció, a fejlesztések, a célmeghatározások mindig is emberi feladatok lesznek. Ezért a tervezéshez és a gyártáshoz, valamint a szolgáltatásokhoz interdiszciplináris tudású csapatra van szükség. Ezek egyesítik a mechanikai, az elektronikai, a szoftvermérnöki és az általános mérnöki szakértelmet.

Távoli operátorok

Egy egészen új tendencia, hogy a gyárakban a kezelők, karbantartók helyett a munkát távoli irányítással operátorok végzik. Összevonnak különböző feladatköröket és egyre jobban képzett embereket alkalmaznak. Ma már a legegyszerűbb operátori feladatok elvégzéséhez is szükség van minimális informatikai tudásra, számítógépkezelői ismeretre. A negyedik ipari forradalom idején, egyenesen aggasztó a lakosságra vetített digitális analfabetizmus aránya, ami 42%. A 2013-as PIAAC felmérés alapján (az OECD Felnőtt Képesség- és Készségmérési Programja) hetven millióra teszi azoknak az európaiaknak a száma, akik nem tudnak elég jól olvasni, írni, számolni és nagyjából az EU lakosság negyven százalékának nincsenek megfelelő digitális készségei. Mivel azok a sci-fi és Terminátor-víziók, amikkel sokszor találkozunk, hogy a gépek átveszik az irányítást – tehát nem lesz szükség emberi munkavégzése – egyszerűen nem igazak, ezért a fejlődéshez mindig szükség lesz innovációra és ezeket ki más tudná feltalálni, mint az emberek?

Internet of Things forradalma, egy különleges IT-ökoszisztéma

Az ipar 4.0 bár még a legszélesebb körben nem terjedt el, mégis mindenki életére hatással van. Rövidesen az internetre kapcsolt eszközök átszövik a mindennapjainkat, legyen szó annak bármelyik szegmenséről. Már vásárolhatunk smart fridzsidert, amelyik a szokásos vásárlásaink alapján, a beprogramozott diétánkat figyelembe véve, automatikusan állítja össze a bevásárló listát. Ezt megrendeli és mire mi hazaérkezünk a munkából, a futárszolgálat kiszállítja az élelmiszert. Nekünk tényleg csak a hűtőbe kell bepakolnunk. Egyértelműen megkönnyíti az életünket, nem kell eldönteni, hogy mikor menjünk boltba, mit írjunk a listára, milyen tejet vegyünk. Hiszen a szokásaink alapján a számunkra optimális termékeket hozatja a hűtőnk.

A másik már elérhető példa, a egyedi tömeggyártás. Gondoljunk bele, ha letört egy fogantyú és már nem lehetett kapni azt a fajtát, mit tehettünk? Hogy környezetünk esztétikai igényessége megmaradjon, átfogantyúztunk mindent. Ma már lehetőség van arra, hogy bárhonnan a világból, egy webes felületen egyszerűen leképezzük és megtervezzük a fogantyút. Ezt egy barkácsáruházban 3D nyomtatóval pedig el is készítik nekünk. Egy magyar fejlesztésű szoftver lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy egyszerűen személyre szabott termékeket tervezzenek és hozzanak létre.

De, hogy hogy jutunk el az egyedi gyártásig? Amerikában, a Lowe’s lakberendezési áruházban már elérhető az a szolgáltatás, amellyel a Leopoly által fejlesztett szoftver segítségével a vásárlók bizonyos termékeket személyre szabhatnak, majd ezeket az áruházban 3D nyomtatóval legyárthatják. A következő évek során a teljes környezetünk kapcsolódni fog a világhálóhoz és adatokat cserél az Interneten. Az Ipar 4.0 keretében összehangolódnak a gyártóberendezések és a termékek, így lehetővé teszik a decentralizált, önálló és önmagukat optimalizáló gyártási folyamatokat. Az egyedi tömeggyártás új fogalom lesz az iparban és mi, vásárlók közvetlenül a gyártónak, vagy épp a 3D nyomtatónknak adhatjuk le a különböző termékekre vonatkozó egyedi igényeinket.

Negyedik ipari forradalom: ami digitalizálható, azt digitalizálják is

Kevés olyan eszköz létezik, amit ne lehetne digitális technológiával bővíteni, és ezen digitális eszközök az internetre kapcsolhatók. 2020-ra, a CISCO adatai szerint Kelet-közép Európában személyenként három hálózatba kapcsolt eszköz lesz – globálisan ez a szám hat -, a gépek közötti (M2M) kapcsolatok pedig a teljes hálózati forgalom 43%-át teszik majd ki.

Megváltoznak a munkahelyek, megszűnnek ma jól ismert, de automatizálható munkafolyamatok. Nem lesz szükség targoncásra, bolti eladóra, ellenben drónpilótára és VR személyiségfejlesztő asszisztensre igen. 10 éve még senki nem ismerte a Facebookot, de mostanra már az is kezd valósággá válni, hogy egy virtuális valóságban, a Facebook Spaces felületén kijelölhetünk egy helyszínt a nagyvilágban és a virtuális avatarunk segítségével a helyszínre mehetünk. Itt pedig avatar barátainkkal találkozva, virtuális élmények közepette beszélgethetünk. A digitalizáció, az IoT optimalizálja az életünket és az eliparosodott társadalmakban, különösen a fiatalabb generációk számára ez az optimális életmód lesz a norma. De, hogy érjük el ezeket a borsodi erdők mélyén?

Elon Musk – nevezzük egyszerűen fejlesztőnek, igen nagyra törő álmokkal, a Tesla és a SpaceX után azt tervezi, hogy 4425 műholdat helyezne el, 1200 km-es magasságban. Ezek a szokásos kommunikációs műholdaknál sokkal közelebb lennének a Földhöz. Tehát a kapcsolat is gyorsabb, stabilabb lenne, felvenné a versenyt az üvegszálas hálózatokkal. Mivel a Google és a Facebook is dolgozik olyan projekteken, amik azt célozzák meg, hogy a világon bárhol olcsón tudjunk internetre kapcsolódni, így várhatóan néhány éven belül valósággá válik a világinternet.