Megtérül-e egy PLM rendszer? – Teamcenter bevezetés üzleti szemmel

A termékfejlesztés és gyártás világában egyre gyakrabban merül fel a kérdés: szüksége van-e egy KKV-nak PLM rendszerre, és ha igen, mikor térül meg? Tapasztalataim alapján – több sikeres bevezetést követően – a válasz nem egyszerűen igen vagy nem. A válasz megadásához a kulcs a megfelelő megtérülés számítási szemlélet.

Mi az a PLM rendszer?

A PLM rendszer (Product Lifecycle Management), egy olyan adattárolási megoldás, ami a termék teljes életciklusát kezeli az első ötlettől a tervezésen és gyártáson át egészen a karbantartásig vagy kivonásig. A Siemens által fejlesztett Teamcenter PLM rendszer ebben egy vezető megoldás: egységes adatkezelést, folyamatirányítást és együttműködési platformot biztosít mérnökök, gyártási, minőségirányítási szakemberek, beszerzők és vezetők számára.

Egy autóipari beszállítónál, élelmiszeripari-, egészségügyi gépeket gyártónál, célgépgyártónál vagy bérgyártónál ez különösen fontos, hiszen párhuzamosan futó projektek, gyorsan változó vevői igények és szigorú határidők között kell stabil működést biztosítani.

Miért fontos a megtérülés számítása?

A PLM bevezetés nem egy „dobozos szoftver vásárlás”, hanem egy szervezeti transzformáció. Éppen ezért a megtérülés számítása PLM rendszer esetén sem pusztán egy Excel tábla kérdése.

Sok cég ott hibázik, hogy kizárólag a licenc- és bevezetési költségeket hasonlítja össze a várható megtakarításokkal. Valójában azonban a legnagyobb hatás a szervezet működésében jelenik meg:

• hogyan dolgoznak együtt a mérnökök és a gyártás,
• mennyi idő megy el információkeresésre,
• milyen gyorsan reagál a cég a változásokra,
• mennyi hiba kerül ki a gyártásba?

A megtérülés tehát nem csak matematika, hanem működésbeli érettség kérdése is.

Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni?

Beruházási költség

Ide tartozik minden költség, ami a PLM rendszer bevezetés során felmerül:

• felmérés, specifikáció,
• licencek,
• implementációs projekt,
• integráció (pl. ERP, CAD rendszerek),
• oktatás,

• on-premise infrastruktúra esetén az induló hardver és szoftver költségek.

Fontos a fokozatos bevezetés, amivel nemcsak a kezdeti kockázatot és költséget lehet csökkenteni, hanem a szervezetre is kisebb terhet tesz rá és időt hagy a transzformációra.

Üzemeltetési költség

Nem szabad megfeledkezni a hosszú távú költségekről sem, amelyek a PLM rendszer üzemeltetéséhez kapcsolódnak

• rendszerüzemeltetés (on-premise vagy cloud),
• támogatás,
• verziófrissítések,
• Belső erőforrásigény.

Egy jól megtervezett PLM-architektúrával ezek optimalizálhatók, de mindenképp számolni kell velük.

Időmegtakarítás és kiváltott tevékenységek

Ez az a pont, ahol a legtöbb cég alulbecsüli a megtérülés számítását.

Tipikus példák egy PLM rendszer használata során:

• dokumentumkeresés idejének csökkenése,
• verziókezelési hibák megszüntetése,
• manuális Excel alapú nyilvántartások kiváltása,
• köztes formátumok manuális elkészítése,
• változáskezelési folyamatok gyorsítása,
• osztályok közötti kommunikáció gyorsítása,
• vállalatirányítási rendszerbe (ERP) történő adatáttöltés gyorsítása.

Tapasztalatunk alapján egy mérnök, egy dolgozó napi szinten legalább 1 órát az adatok keresésével tölt el. Ha egy dolgozónak napi 30–60 perc az „elveszett ideje”, az éves szinten már komoly költséget jelent. Ha ezt több fős csapatra vetítjük, a PLM-rendszer megtérülése gyorsan kézzelfoghatóvá válik.

Hatás a dolgozókra

Ezt a tényezőt gyakran teljesen figyelmen kívül hagyják PLM-bevezetés megtérülésének vizsgálatakor. Ez az a terület, ahol nagyon nehezen lehet kimutatni az eredményt. Ennek ellenére kulcsfontosságú foglalkozni vele, mert a vállalkozás hosszútávú stabil működésére van hatással.

Amikor egy PLM rendszer leveszi a dolgozók válláról az ismétlődő, adminisztratív feladatokat:

• csökken a frusztráció,
• nő az elköteleződés,
• javul a munka minősége.

Ennek az a hatása, hogy a dolgozók végre arra koncentrálhatnak, amihez a legjobban értenek értékteremtésre.

A felszabaduló idő üzleti hasznosítása

Ez a PLM rendszer megtérülésének „második szintje”.

A kérdés nem az, hogy mennyi idő szabadul fel, hanem az, hogy mit tud ezzel a cég kezdni:

• több projekt párhuzamos futtatása,
• rövidebb átfutási idő,
• gyorsabb ajánlatadás,
• komplexebb megrendelések vállalása.

Egy jól bevezetett PLM-rendszer nemcsak a költséget csökkenti, hanem a bevételt is növeli, mivel ugyanannyi idő alatt több értékteremtő munkát tudnak elvégezni a cég dolgozói. A felszabaduló időértékének meghatározásához a cégnek tisztába kell lennie azzal, hogy azon a piacon, amin jelenleg dolgozik, milyen lehetőségei vannak.

Hogyan áll össze a megtérülés?

A gyakorlatban a megtérülés három fő pillérből épül fel:

1. Közvetlen költségcsökkentés (időmegtakarítás, hibák csökkenése)
2. Működési hatékonyság növekedése (gyorsabb folyamatok)
3. Üzleti potenciál növekedése (több bevétel)

A tapasztalat azt mutatja, hogy egy jól célzott Teamcenter-bevezetés esetén a megtérülés 2–4 éven belül reálisan elérhető, de bizonyos területeken (pl. dokumentumkezelés, változáskezelés) ennél gyorsabb is lehet.

Összefoglalás

A PLM-rendszer bevezetése nem pusztán IT-beruházás, hanem egy stratégiai lépés a hatékonyabb működés felé. A megtérülés számítása során nem elegendő a számokat nézni, hanem a szervezet működését, kultúráját és céljait is figyelembe kell venni.

Hogy megtérül-e a PLM bevezetése, sok mindentől függ. Láttuk, hogy több tényező tudja ezt befolyásolni. Ha a cég koncentrál a PLM-rendszer által megnyitott lehetőségek kihasználására, akkor biztosan megtérül a beruházás.

Mi, mint az Enterprise Group Technologies Kft szakértői abban tudunk támogatást nyújtani, hogy közösen veletek:

• feltérképezzük a jelenlegi működést,
• azonosítsuk a legnagyobb veszteségpontokat,
• konkrét számokra lefordítsuk a várható előnyöket,
• összeállítsunk egy valós, üzletileg megalapozott megtérülési modellt.

Így a döntés nem feltételezésekre, hanem átlátható, mérhető üzleti értékre épül, ami egy KKV számára különösen fontos.