2021 október elején két fontos esemény volt az Enterprise Group PLM üzletágán belül, az egyik az október 6-ai Solid Edge 2022-es megjelenés, a másik az október 7-ei EPLM Trends.

Az EPLM Trends 2021 foglalkozott a Solid Edge és EDGECAM vándorkupával, a Solid Edge különdíjjal, az egy napja megjelent Solid Edge 2022-vel. Ezeken felül tíz előadás volt, melyek közül a SOLID EDGE SIMULATION – TEGYÜNK RÁ MÉG EGY LAPÁTTAL című előadás során a Simcenter FLOEFD-t és Solid Edge Simulation-t vettük górcső alá. Az előadás központjában a 2020 nyár végén megjelent FLOEFD 2020.2-es verziójának számomra legfontosabb újdonságával, a forgórégióval kiegészült szabadfelszín szimulációval foglalkoztunk.

Az előbb említett funkciót egy végletekig leegyszerűsített keveréstechnikai géppel mutattuk be, mely a következő ábrán látható.

A feladat ismertetetése után bemutattam a Solid Edge Simulation 2022 és a Simcenter FLOEFD 2021.2.1-es főbb funkcióit, majd a kiindulási geometriával lefuttattam egy áramlástani szimulációt, mely a következő videón látható.

A keverési folyamatnál a közeg hűlése és a lapáton ébredő nyomaték volt a két fontos paraméter, míg a lapát tervezés szempontjából a lapátok kritikus forgási sebességét vizsgáltam Solid Edge Simulaiton-nel. Utóbbi szimuláció során, a webinárban a szerkezet első 10 sajátfrekvenciáját és a hozzá tartozó lengésképet határoztam meg, melyek közül az első alakhoz tartozó lengési kép látható a következő videón.

Szimulációim után Tripolszki Gábor kollegám a Solid Edge képességeit felhasználva pár perc alatt elkészítette a különböző kialakítású lapátokat. A szinkrontechnológia segítségével könnyedén megváltoztatta az eredetileg STEP formátumban megkapott modellt. A modellezés lépéseit szintén láthatják a webinár videójában. Az elkészített különböző lapátkialakításokkal szereléscsaládok lettek létrehozva a további vizsgálatokhoz.

Ezt követően a meglévő szimulációm beállításait pár kattintással átmásoltam az újonnan létrehozott hosszabb, furatos, végkialakításos és több lapátos szerelésekbe. Ezt követően az idő rövidsége miatt nem futtattam le a szimulációkat, hanem betöltöttem a már lefuttatott eredményeket.

A szereléscsaládok közötti projektmásolásnak köszönhetően a kiértékeléseim is átmásolódtak, így az öt különböző szimuláció pár kattintással összehasonlítható volt. A webinárunk zárásaként ezeket az összehasonlításokat meg is tettem, melyek a következő ábrán láthatók.

A blogbejegyzésben bemutatott eset megtekinthető a webinar archívumunkban.