A jelen uralása az ipari termelésben

Az ipari termelés során számos célszoftver áll rendelkezésre, ami segít átlátni és menedzselni gyártás komplex működését. Modellezhetjük a céljainkat, ezzel látva a jövőt. Eszközök sokasága biztosítja, hogy menedzseljük a termelési folyamatokat, szenzorok tucatjai, hogy valós időben lássuk mi történik a gyárban. Temérdek mennyiségű adattal rendelkezünk, de mégsem mondhatjuk el, hogy teljesen uralnánk a termelés folyamatát és egyszerre tudnánk megmondani, hogy mi történik és az alapján mi fog történni. Mi a megoldás? Hogyan tereljünk egy platformra minden információt, hogy ne külön-külön lássuk a múlt, a jelen és a jövő folyamatait?

Az Enterprise Group Digital Factory területe a jelenben történő folyamatok digitalizálásával foglalkozik. A digitalizációs technológiák szinte bármelyik területen alkalmazhatók, ahol az egymást követő események folyamata jól leírható. A korszerű folyamatszimulációs eszközök, termeléstervezést és ütemezést segítő megoldások és a lowcode platformok használata új dimenziót nyit meg a termelő vállalatok számára a hatékonyságnövelési célok eléréséhez.

Low code platform termeléskövetéshez, egyedi applikációkhoz

A termelési folyamatoknál egy általános probléma a transzparencia hiánya. Ha a gyártósor megáll, sok esetben a legtöbb időt nem a javítás viszi el, hanem az, hogy megtaláljuk mi okozta a leállást. Ha a termelési folyamatokról komplex digitalizált adatokkal rendelkezünk, akkor jó eséllyel pillanatok alatt detektálhatjuk a problémát és a gyártósorunk hamar újraindulhat. A komplex digitalizált adatok alatt azt értjük, hogy a múltból kapott információk és tapasztalati értékek megfelelő feldolgozása mellett a jelenben keletkező adatokat is valós időben feldolgozzuk, kiértékeljük, ezáltal digitalizált modellünk pillanatok alatt képes megmutatni, hogy a döntésünk milyen hatással lesz a termelésre. Minél magasabb digitalizálási szinttel rendelkezünk, annál hatékonyabb döntéseket képes hozni a felépített rendszerünk.

Gyártás és logisztikai szimuláció

A szimulációs modellezés célja a gyártási és logisztikai folyamatok elemzése és optimalizálása, legyen szó működő vagy tervezett rendszerről, bármely iparág esetén. A szimulációs modellezés előfeltétele a rendszer elemiről gyűjtött és strukturált adatok megléte, illetve a rendszer folyamatainak szabályozott és felügyelt működése (optimális esetben lean szemlélet megléte). Használata akkor javasolt, ha a vizsgált rendszer és/vagy probléma komplexitása olyan szintű, hogy egyszerű analitikus eszközökkel már nem lehetséges, vagy túl időigényes lenne a megoldás megtalálása.

A gyártásszimuláció az alábbi konkrét problémákra nyújt megoldás:

  • szűk-keresztmetszetek meghatározása, folyamatfejlesztési javaslatok tesztelése
  • layout módosítások hatásának tesztelése, variációk összehasonlítása
  • pufferek és szupermarketek méretezése
  • szükséges raktári kapacitások és erőforrások meghatározása
  • optimális raktárkiosztási logika meghatározása
  • operátorok terheltségének mérése, feladatkiosztásának optimalizálása
  • AGV flották méretének meghatározása, optimális feladatkiosztási logika meghatározása
  • „Mi lenne, ha…” kísérletek futtatása

Termeléstervezés és -ütemezés

A gyártási tervek esetében egy dolog tekinthető biztosnak: a változás. A gyártási folyamatokból eredő zavarok, a beszállítók késései, a megrendelők igényeinek folyamatos változása nehéz kihívások elé állítják a tervezésért felelős kollégákat, akik adott esetben időigényes munkával képesek csak új terveket generálni.

Az APS (Advanced Planning and Scheduling) megoldások fő előnye, hogy a tervezéssel töltött idő jelentősen lecsökkenthető. Egy jól felépített modell akár másodpercek alatt új, biztosan végrehajtható tervet generál a vállalat MES és/vagy ERP rendszereiből érkező információk alapján, figyelembe véve többek között:

  • gyártási indítások jelenlegi állapotát,
  • erőforrások jelenlegi és jövőbeli rendelkezésre állását,
  • beépülő és alapanyagok aktuális készletszintjeit,
  • beépülő és alapanyagok beérkezésének idejét és mennyiségét,
  • tervezett határidőket.

Természetesen tervező mérnökök szakértelme továbbra is elengedhetetlen, ám jelentősen több időt tölthetnek az igazán értékteremtő folyamatokkal az „excel szörnyek” közötti adatmásolások, számolgatások helyett, melyek kiváltására az APS hívatott.

Robot és ember összhangban

Az ipari robotok használatával sok esetben kiválthatunk unalmas vagy akár veszélyes manuális feladatokat, amivel növelhetjük a termelékenyéget. Lehetőségünk van arra, hogy a robottal történő megmunkálási programot, vagy az általunk tervezett robotcellához tartozó folyamatszimulációkat előre elkészítsük különösebb programozói tudás nélkül. Ezáltal már a tervezési fázisban kiküszöbölhetünk olyan problémákat, amivel csak később találkoznánk, illetve napi szintű programozás esetén jelentősen csökkenthetjük az improduktív időket.

Az alkalmazási terület szerint két jelentős csoportba sorolhatjuk a robotalkalmazásokat:

  1. Pick & Place műveletek – Anyagmozgatás, szerelés, pakolás Kötött pályás műveletek megmunkálásokhoz – hegesztés, vágás és megmunkálás
  2. Mobil robotmozgások és operátori műveletek- AGV, AMR szimuláció, PLC/szenzor jelkezelés, ergonómia vizsgálat és rizikó elemzés

Egyetemista koromtól műszaki és informatikai területen dolgozom, rajongok az innovatív szoftveres és gépészeti megoldásokért. Pályafutásomat műszaki rajzolóként kezdtem, az egyetem után gépészmérnökként dolgoztam, ahol erős szakmai alapokat szereztem a termékfejlesztés és a gyártástervezés területein.

„Az innovatív ötletekből kitartó munkával olyan dolgokat tudunk létrehozni, ami alapjaiban képes megváltoztatni a jelenlegi folyamatokat. Hiszek abban, hogy megérkeztünk az ipari automatizálás új szintjére, ahol az ember a robottal közösen dolgozik, ahol a gyártóegységek digitalizálásával hatékonyabb folyamatokat hozhatunk létre és ahol a valós idejű adatok elemzésével a nem várt meghibásodások jelentős része megjósolható, ezáltal prediktív karbantartás végezhető.”

Ezután projektvezetőként egy új szemléletet ismertem meg, ahol a hosszútávú időtervek, a pontos kommunikáció és a megtérülés került előtérbe. Ezt követően műszaki szoftveres értékesítőként a megszerzett tapasztalatok mellett, a tárgyalástechnika és az emberismeret kiemelt szerepet kapott. Jelenleg kifejezetten ipari automatizálással foglalkozom, szakterületem a gyártási folyamat- és robotszimuláció, illetve a valós idejű adatelemzés. Naprakészen követem az innovatív műszaki technológiákat és folyamatosan fejlesztem az ipari szoftveres tudásomat.

A szerző további cikkei »

Archívum