Amikor egy cég úgy dönt, hogy a szervezet működését magasabb szintre emeli és változtat az eddig használt rendszereken és folyamatokon, akkor mindig előkerül az a kérdés, hogy mi legyen az előző rendszerben keletkezett dokumentumokkal. Migrálni őket az újba vagy sem? Ha igen, akkor mit és hogyan?

Korábbi munkahelyemen én voltam az egyik kulcsfelhasználó, aki először egy számunkra új CAD rendszerre való áttéréssel, majd következő lépésként PDM rendszer bevezetésével és az adatok migrálásával foglalkoztam. Ennek során és az azóta szerzett tapasztalataimat, illetve gondolataimat szeretném most megosztani.

Áttérés másik CAD rendszerre

Amikor arra a munkahelyemre kerültem, már tény volt, hogy másik CAD szoftvert fogunk a jövőben használni. Az áttérést az indukálta, hogy a vezetőség szerette volna szorosabbra fűzni a kapcsolatot egy,  cégcsoporton belül lévő másik vállalattal. Ekkor még a szoftverbeszerzésen kívül egyéb nem történt. Eleinte az kötött le, hogy megismerjem az ottani szokásokat, termékeket és magát az üzemet is, valamint, hogy megtanuljak egy számomra teljesen ismeretlen, némileg idegen gondolkodásmódot igénylő, nagyszerű funkciókkal rendelkező, ámbár nem éppen felhasználóbarát CAD szoftvert.

Annak a ténye, hogy ott van egy másik CAD szoftver (amit ugyanúgy nem használtam előtte munkavégzésre, csak egyetemistaként ismerkedtem vele kíváncsiságból), amire át kellene térni, de senki nincs, aki érdemben foglalkozna vele – és amit szívesebben használtam is volna – motivált arra, hogy felkaroljam az áttéréssel járó feladatokat. Mivel az új szoftvert egyikünk sem ismerte, így először oktatást kértünk, hogy az alapok meglegyenek. Majd elkezdtem vele ismerkedni részleteiben, hogy miként lehet benne megvalósítani a cégnél már megszokott dolgokat. Nyílván nem minden volt lehetséges ugyanúgy, így kollégakkal együttműködve kidolgoztuk a régin alapuló, de az újhoz illeszkedő, továbbfejlesztett rendszert.

Ott volt annak a kérdése, hogy mit kezdjünk azzal a rengeteg kereskedelmi elemnek a 3D modelljével, ami a régi CAD szoftver formátumában volt. Az a döntés született, hogy megvizsgáljuk, hogy ezek közül melyek a leggyakrabban használtak, illetve melyekre lesz szükség a közeljövőben. A többivel meg majd igény szerint, folyamatában foglalkozunk. A vizsgálat eredménye konkrétan meghatározta a migrálandó dokumentumokat.

Akkor még nem voltam tudatában, hogy ez a vizsgálat mennyire fontos lépés volt a viszonylag zökkenőmentes áttéréshez. Most visszatekintve viszont azt tudom mondani, hogy ez igazából egyszerű feladat volt, de mégis lényeges. A migrálandó modelleket egy kollégámmal elosztottuk magunk között, majd a napi tervezési munka mellett emlékeim szerint viszonylag rövid idő alatt fel is dolgoztunk. Ezzel megteremtettük azt az alapot, amellyel már a teljes csapat képes volt áttérni. A közben szerzett tapasztalatokat belső képzés keretében osztottuk meg egymással. A rengeteg bevált egyedi mérnöki megoldás migrációját úgy oldottuk meg, hogy csak azt vittük át, amire éppen szükség volt és az, akinek az adott tervezési feladat jutott.

PDM rendszer bevezetése

Előtörténet

A PDM rendszerre való igény már azelőtt megfogant a csapatban, hogy odakerültem. De bevezetve többek között szervezeti és gazdasági okokból nem lett. Viszont ezek az okok időközben megváltoztak, a létszám is növekedett, a munka is több lett. Az elhatározás bennem akkor született meg, hogy jelzem a PDM rendszer szükségességét a főnököm felé, amikor két teljes munkanapot töltöttem átrajzszámozással.

Ehhez tudni kell, hogy ott a legtöbb tervezett berendezés valamely korábbin alapult, azt új típusú termékhez igazítva, továbbfejlesztve. Ebből kifolyólag sok alkatrész ugyanaz volt minden szempontból. De nem volt hatékony megoldásunk arra, hogy kövessük mely alkatrészt, melyik berendezésekben használtuk fel. Így módosításkor azt sem tudtuk meghatározni, hogy mely berendezéseket érintene. Egyetlen megoldás maradt, hogy minden alkatrészt újrarajzszámoztunk, amikor új berendezésbe került és megadtuk a rajzon, hogy melyikkel egyezik meg teljesen vagy részben. Ezzel viszont nem csak rengeteg drága mérnöki órát égettünk el, hanem az adattöbbszörözés miatt a tárhelyigényünk is hatalmas volt. Ráadásul az átrajzszámozás iszonyat unalmas és gyötrő feladat is volt…

Kiválasztás

Sajnos azt nem vizsgáltuk meg széles körben, hogy mely PDM vagy PLM rendszer lenne érdemes bevezetnünk. Valahogy alapértelmezett volt, hogy azt, amelyet a CAD szoftver fejlesztője készít. Ez a későbbiekben, véleményem szerint hibás döntésnek bizonyult.

Bevezetés, migráció

Tehát adott volt, hogy melyik PDM rendszert vezetjük be. A hazai forgalmazó szakemberével meghatároztuk a rendszer működését. Az ehhez a működéshez szükséges fejlesztéseket elvégezte, majd telepítette szerverünkre. Ezután tesztüzemmódban testközelből ismerkedni kezdtünk a PDM világával. Itt már előjöttek – számunkra – olyan hiányosságok, amiről azt feltételeztük, hogy egy ilyen rendszernél alap. Ez volt az egyik hiba, amit elkövettünk: nem ismerkedtünk meg döntéshozás előtt, hogy pontosan mire képes a PDM rendszer. Valamint ott volt a migráció kérdése ismételten. Fájlrendszerből, PDM rendszerbe hogyan vigyük át az adatokat? A következők voltak a legfőbb kérdések, amelyet meg kellett válaszolnunk saját magunknak.

1. Képes-e befogadni a régi CAD szoftverben készült hatalmas adatmennyiséget?
2. Ha képes befogadni, akkor mit kell módosítani az adatokon hozzá?
3. Milyen és mekkora erőforrást igényel a régi CAD szoftverben lévő hatalmas adatmennyiség migrációja?
4. Mit kezdjünk a még fájlrendszerben lévő, de már az új CAD szoftverben készített dokumentumokkal? Vigyünk mindent egyszerre vagy itt is a fokozatosság elvét kövessük?
5. Hogyan tanulják meg a PDM rendszer használatát a felhasználók? Gépész- és villamosmérnökök, projektmérnökök, gyártómérnökök, forgácsolók, lakatosok és mindenki, aki a PDM rendszerben tárolt adatokkal munkája van.

A folytatás itt érhető el.