Az idő pénz – de csak, ha jól gazdálkodsz vele: hatékonyságnövelés tervezéstől adatkezelésig – hogyan segíthetnek a fejlett CAD/CAM és PDM/PLM rendszerek
Általános körkép/kórkép
Az idő=pénz egyenletet vizsgálva sokan beleesnek abba a csapdába, hogy nem tekintenek messzebbre, ezáltal csak a jelent, illetve a közeljövőt vizsgálják. Ebben az univerzumban teljesen helytálló, ha gyorsabban dolgozol, többet állítasz elő. Az is hamar felismerhető, hogy így csak bizonyos ideig lehet növelni a termelékenységet. A hatékonyságnövelés többet jelent a dolgozz gyorsabban felfogásnál.
A magyarországi vállalatok nagy részénél komoly kihívást jelent a hatékonyság. Gondoljunk bele, a mi cégünknél, munkahelyünkön milyen folyamatok és hogyan zajlanak. Ha a tervezés-gyártás kapcsolatot vesszük alapul, akkor rengeteg olyan folyamatot fedezhetünk fel, amely hatékonyságát egyszerűen növelhetjük. Ezáltal növelhetjük a termelékenységünket és így tovább. A vége az lesz, hogy több pénzünk lesz. A cikkben végigvesszük, milyen területeken, milyen digitális megoldásokkal lehet növelni a hatékonyságot. Kiindulva a szoftvermegoldásoktól a cikk végén eljutunk az átfogó rendszerek hatékonyságnövelő képességeikig.
Hogyan fokozható a hatékonyságnövelés és miként tudom befolyásolni
Hozzáállás
A morált növelni sokféleképpen lehet, egyik módja a magasabb fizetés. Ha alkalmazottként dolgozol ez úgy tud megvalósulni, hogy a cég, ahol dolgozol több bevételre tesz szert, többet tud fizetésekre visszaosztani. Ebből már jól látszik, hogy minden dolgozó érdeke, hogy a vállalat, ahol dolgozik fejlődjön, fejlesszen.
Már 2001-ben a következő gondolatra jutottak:
„A cég működésében … a vállalat menedzsmentjének felfogása, mentalitása a meghatározó. … Vagyis lényeges, hogy egy adott cég vezetése mennyire érzi magáénak a vállalat problémáit. Ahol lelkiismeretes vezetők dolgoznak, ott, ha problémák adódnak, ezeket megpróbálják kiküszöbölni. S ez már önmagában óriási lépés a siker felé. Ennek egyfajta ellenpéldáját szolgáltatta egy prágai gazdasági konferencia. A legnagyobb cseh vállalatok vezetőinek egyedüli kérdése az volt: mit tervez a pénzügyminiszter a gépipari cégek fellendítése érdekében? Fel sem merült bennük, hogy a sikeres működést egy miniszter nem tudja garantálni, hiszen nem is ez a dolga. Ez a vállalat vezetőinek a hatásköre és felelőssége.”
Fejlett technika alkalmazása
Könnyen belátható, hogy a CNC gépek megjelenésével a termelékenység sokszorosára nőtt a kézi forgácsolással szemben. A programozás módjának fejlődésével, amíg a gép dolgozik a háttérben már készíthető a következő program. Párhuzamosíthatók bizonyos folyamatok, ezáltal adott idő alatt több tevékenységet lehet elvégezni. Ehhez használhatjuk a Siemens vagy Hexagon szoftver megoldásait, mint a hatékonyságnövelés kiváló eszközeit.
Tervezési folyamatok fejlesztése
Amikor a tervezésről beszélünk, mindenkinek a „klasszikus” lépések ugranak be: modellkészítés, rajzolás és hasonlók. De kevesen gondolnak bele, hogy a jóváhagyások, a gyártásba adás vagy akár a fájlok keresése is ugyanúgy idő és erőforrás igényes. Ezek már nem magáról az adat létrehozásáról szólnak, hanem inkább arról, hogyan kezeljük azt. Ha ezeket a folyamatokat fejlesztjük, az gyakran nemcsak technikai, hanem szervezeti változtatásokat is igényel. Ha jól csináljuk, nemcsak a tervezők munkája lesz könnyebb, hanem a beszerzésé és más részlegeké is.
Adatkezelés fejlesztése
Az adatkezelés a jelen kor mumusa. Mindenki ismeri, kicsit tart is tőle, bezárja a szekrénybe és nem vesz róla tudomást. Ezzel a hozzáállással leginkább az a gond, hogy ezáltal csak elodázzuk a probléma megoldását, így lépéshátrányba hozzuk magunkat, azokkal szemben, akik szembenéztek vele és legyőzték.
Egyszerű példák az adatkezelés fontosságára
I. Hasonló termék tervezése, gyártása, dokumentálása
Szituáció
Adott egy cég, ahol 2 tervező dolgozik, 1 beszerző munkatárssal, akik a gyártással működnek együtt. A szituáció a következő:
- Érkezik egy megrendelés egy BIGYÓ legyártására.
- Hasonló BIGYÓT már gyártottak korábban, de a kolléga már nyugdíjba ment
- A végén a megrendelőnek szüksége van a teljes dokumentációra, ami a BIGYÓ elkészülte során létrejött.
Az ’A’ esetben nem foglalkoznak az adatkezeléssel, mindent a jól megszokott hálózati meghajtón tárolnak, onnan dolgoznak és oda mentenek mindent.
Ekkor a tervező kolléga létrehozza A MAPPÁT, ami tartalmazni fog minden dokumentumot, ami létrejön a BIGYÓ tervezése és gyártása során. Emlékszik ugyan, hogy volt már hasonló termék, de nem tudja pontosan melyik és hol. Ekkor három út közül választhat:
- Felhívja a nyugdíjazott kollégát (feltételezzük, hogy jó viszonyt ápoltak) és megkérdezi hol keresse a fájlokat
- Elkezdi keresni a korább terméket, megnyitja a mappákat keresgél.
- Nekilát és újra megtervezi a BIGYÓT
Mind a három esetben időigényes folyamatokat kell elvégeznie, mire eljut odáig, hogy dokumentációval és gyártásba adással tud foglalkozni.
A ’B’ esetben a cég lépett előre az adatkezelés területén és bevezetett egy PLM rendszert. Ekkor a következőket teheti meg a kolléga. Mivel az adatok egy szabályozott rendszerben vannak tárolva, így a keresés segítségével könnyedén megtalálja a korábbi terméket és a hozzá kapcsolódó dokumentumokat. Így neki a következő lépéseket kell végrehajtania
- A régi modellt alapul véve létrehozza az új változtatásokat tartalmazó modellt
- Elvégzi a dokumentációk frissítését
- Gyártásba adja a BIGYÓT
További különbség, hogy az ’A’ esetben minden információ a tervezőnél van. Őt kell zavarni, ha a beszerzésnek információra van szüksége vagy a gyártás számára nem egyértelmű valami. A ’B’ esetben a PLM rendszer tud adatokat szolgáltatni mind a beszerzés mind a gyártás számára, így a tervezőt kevesebbszer kell kizökkenteni a munkájából. A kevesebb kizökkentés hatékonyabb munkavégzést eredményez. Párhuzamosíthatók bizonyos folyamatok, ezáltal adott idő alatt több tevékenységet lehet elvégezni.
II. Raktárkészlet kordában tartása
Egy másik példában a raktárkészlet méretének szabályozását nézzük meg.
Először is szögezzük le, hogy a PLM rendszer nem raktárkezelési megoldás, DE nagyban hozzájárulhat, hogy elkerüljük az alábbi problémát.
Szituáció:
Az évek során folyamatos munka közben a cégnél dolgozó tervezők szabadon választották ki, hogy mely kötőelemeket, munkahengereket, egyéb kereskedelmi elemet használtak a munkájukhoz. Ez azt eredményezte, hogy azonos funkció betöltésére több megoldás is rendelkezésre áll a raktárban. Szó szerint áll, mert nem használja senki, mert a tervező, aki használta már nem dolgozik a cégnél. A többi tervező pedig a saját megszokott elemeit használja. Ezzel létrejött a nagy raktárkészlet, amiben áll a cég pénze és a nincs egy elem, amivel dolgozhatni lehetne eset.
Megoldás
Egy átgondolt rendszerrel megoldható, hogy csak bizonyos kolléga tudjon bővíteni a kereskedelmi elemek tárházán, mindenki azonos elemválasztékból dolgozzon, így a raktárban lévő készlet folyamatosan pörög, nem halmozódik. Egy ilyen átgondolt rendszer lehet például egy PLM rendszer
Mit ajánlunk, mint megoldás?
Mi itt az Enterprise Group Technologies-nél hiszünk a Siemens ezirányú szakrételmében és az általa fejlesztett Teamcenter PLM rendszer megoldást javasoljuk az adatkezelési folyamatok fejlesztésére. A Teamcenter átfogó megoldást nyújt az adatkezelésre, nem csak a tervező csapat számára, hanem a társosztályok számára is komoly előrelépést biztosít.
Első hallásra sokan azt gondolják, hogy ők túl kicsik egy Teamcenter bevezetéshez. Rájuk (is) gondolva megalkottuk az EPLM Start nevű testreszabásunkat, ahol egy csomagba összefogtuk a bevezetéshez szükséges lépéseket, így már az elején képet kaphattok, hogy mennyibe kerül és mennyi idő múlva tudjátok használni a rendszert.
Összefoglalás
„Az idő pénz” szemlélet önmagában kevés: a hosszú távú hatékonyság növeléséhez tudatos hozzáállás, modern technológia és átgondolt folyamatfejlesztés kell. A fejlett CAD/CAM és PDM/PLM rendszerek, mint a Siemens Teamcenter, nemcsak a tervezést gyorsítják, hanem a beszerzés és gyártás munkáját is támogatják. Az EPLM Start csomag segítségével ezek az előnyök már kisebb cégek számára is elérhetők, kiszámítható költségekkel és gyors bevezetéssel.
Ügyféltámogató mérnök, szakterülete a Solid Edge modellezés, rajz környezet, nagy szerelések.
Érettségi után a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki szakon folytatta tanulmányait. Itt fogalmazódott meg benne, hogy a gyártástechnológia az, ami hozzá a legközelebb áll, így abba az irányba szakosodott. Az évek során gyakornokként kipróbálta magát az Audi-ban és a Rábában is, így értékes tapasztalatokkal fejezte be tanulmányait. 2012 januárjában kitüntetéssel diplomázott a BME Gépészmérnöki Karán. Ezt követően helyezkedett el a Siemensnél. Ettől számítva 4 évet töltött el a cégnél először Nürnbergben, majd Karlsruhéban. Az itteni tevékenységét Teamcenter és hozzá tartozó CAD intergrációk támogatásával kezdte, majd innen lépett tovább a következő szintre, amikor már a következő verzióhoz tartozó fejlesztéseket tesztelte és segédkezett az esetleges hibák javításában. 2015 októberétől ismét visszatérve Magyarországra a jelenlegi munkahelyéről ügyféltámogatóként igyekszik segíteni ügyfeleinket a felmerülő problémáik megoldásában.