A magyar gépgyártás versenyképessége 2026-ban már nem csak a gépeken múlik: legalább annyira fontossá vált a digitalizáció, az adatkezelés és a felhalmozott mérnöki tudás hatékony felhasználása.

Az első részben bemutattuk a Magyar Ipari Célgép Nagydíj 2026 díjazott projektjeit és alkotóit. A díjazott gépek mögött azonban jóval több rejlik, mint innovatív műszaki megoldások vagy látványos konstrukciók. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan látják maguk a gépépítők a magyar célgépgyártás jelenlegi helyzetét, milyen kihívásokkal találkoznak nap mint nap, és mi jelentheti a versenyelőnyt a következő években.

A cikkben megszólalnak:

• Tóth István – ügyvezető, DELTA-TECH Mérnöki Iroda Kft.
• Talabér László – gépésztervezési csoportvezető, Strigon Esztergomi Szerszámgépgyár Kft.
• Apostol Attila – operatív igazgató, NCT Ipari Elektronikai Zrt.
• Bártfai Péter – gépészeti tervezés mb. vezető, NCT Ipari Elektronikai Zrt.

A díjazott projektek jól mutatják a hazai gépgyártás műszaki felkészültségét és innovációs képességét.

A magyar célgépgyártás paradoxona

A hazai gép- és célgépgyártás helyzete ma egyszerre biztató és kihívásokkal teli.

Egyfelől a hazai vállalatok mögött jelentős mérnöki tudás, több évtizedes tapasztalat és nemzetközileg is versenyképes szakembergárda áll. Másfelől azonban a piac szereplői egyre nehezebb gazdasági környezetben kénytelenek helytállni.

A DELTA-TECH Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője, Tóth István szerint a megrendelők elvárásai az elmúlt években jelentősen megváltoztak.

„Az ügyfelek ma már rövidebb határidőt, magasabb automatizáltsági szintet, nagyobb rugalmasságot és egyre komplexebb műszaki megoldásokat várnak el, miközben a költséghatékonyság legalább ugyanilyen fontos szempont lett.”

A Strigon Esztergomi Szerszámgépgyár Kft. részéről Talabér László hasonló kihívásokat lát. Véleménye szerint a hazai piac mérete korlátozott, miközben a nemzetközi piacokon egyszerre kell megküzdeni a visszafogott beruházásokkal és az erősödő globális versennyel.

Az NCT Ipari Elektronikai Zrt. részéről Apostol Attila a járműipar helyzetét emelte ki meghatározó tényezőként. Bár a piac az elmúlt időszakban nehézségekkel küzdött, már láthatók olyan jelek, amelyek a beruházási kedv lassú élénkülésére utalnak.

A közös nevező egyértelmű: a piac nem lett egyszerűbb, a műszaki kihívások azonban tovább nőttek.

Már nem a gép a szűk keresztmetszet

A beszélgetések egyik legérdekesebb tanulsága az volt, hogy a szakemberek egyre ritkábban beszélnek kizárólag a gépekről.

A modern célgépgyártásban ma már nem önmagában a mechanikai konstrukció jelenti a legnagyobb kihívást. A projektek egyre összetettebbek.

Gépészeti tervezés, villamos tervezés, PLC-programozás, robotprogramozás, CAM-programozás, dokumentáció, minőségbiztosítás és projektmenedzsment dolgozik egyszerre ugyanazon a projekten.

Tóth István szerint ma már kulcsfontosságú, hogy minden résztvevő ugyanazzal az aktuális információval dolgozzon.

„Ilyenkor kulcskérdés, hogy mindenki ugyanazzal az aktuális műszaki információval dolgozzon. Ha ez nincs kézben tartva, abból félreértés, újragyártás, csúszás vagy többletköltség lehet.”

Ez a gondolat a többi válaszadónál is visszaköszönt.

Talabér László szerint a gyártási átfutási idők csökkentésének egyik legfontosabb feltétele a gyors és pontos információáramlás.

„A legfontosabb a kommunikáció és az információ. Digitális rendszerekben az információ, vagyis az adat gyorsan el tud jutni a rendeltetési helyére.”

A szakemberek véleménye alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy ma már nem feltétlenül a gépek jelentik a szűk keresztmetszetet, hanem az információ kezelése.

A digitalizáció már nem fejlesztési irány, hanem alapfeltétel

Az ipari digitalizáció szinte minden ipari konferencia és szakmai fórum visszatérő témája.

A díjazott vállalatok válaszaiból azonban az látszik, hogy számukra ez már régen nem egy jövőbeli cél, hanem a napi működés része.

A DELTA-TECH az elmúlt években jelentős hangsúlyt fektetett a tervezési folyamatok digitalizálására, a verziókezelésre és a mérnöki adatok nyomon követésére.

A vállalat Teamcenter rendszert használ, amelyet saját fejlesztésű DELTA-Track folyamatkövető rendszerrel egészítettek ki.

„A SOLID EDGE és a Teamcenter használata ebben komoly előrelépést jelentett. Sokkal jobban kézben tarthatók a verziók, a módosítások, a jóváhagyási folyamatok és a több mérnököt érintő fejlesztések.”

A Strigonnál a következő fejlődési szintet már nem önmagában egy-egy rendszer bevezetése, hanem azok összekapcsolása jelenti.

„Az egyes rendszerek összekapcsolása (CAD, CAM, CRM stb.) és azok hatékony használata leegyszerűsíti az adatkezelést, és csökkenti a hibák lehetőségét.”

Az NCT szintén hasonló irányba halad. Apostol Attila és Bártfai Péter szerint jelenleg egy új ERP és PLM Teamcenterrendszer bevezetése zajlik a vállalatnál, amely a jövőbeni növekedés egyik fontos alapja lehet.

A három vállalat eltérő megoldásokat alkalmaz, de ugyanarra a problémára keresik a választ: hogyan lehet gyorsabban, átláthatóbban és kevesebb hibával fejleszteni.

▶ Kapcsolódó videó: VIDEÓ

A tudás újrahasznosítása lett az egyik legfontosabb versenyelőny

A célgépgyártás sajátossága, hogy a projektek jelentős része egyedi.

Mégis minden vállalat arra törekszik, hogy a korábbi tapasztalatokat és fejlesztéseket minél hatékonyabban tudja újra felhasználni.

Bártfai Péter szerint ma már a jó adatbázisok és a gyorsan visszakereshető CAD állományok komoly versenyelőnyt jelentenek.

„Hatalmas időket lehet megtakarítani, ha a meglévő CAD állományok gyorsan és egyszerűen kereshetőek akár kutatási, akár újrafelhasználási céllal.”

A DELTA-TECH szintén kiemelte a vállalati tudás rendszerezésének fontosságát.

Az elmúlt évtizedek során felhalmozott tapasztalat ma már legalább akkora értéket képvisel, mint maga a gép vagy a technológia.

A vállalat célja, hogy ezt a tudást minél jobban strukturálja és elérhetővé tegye a következő projektek számára.

Az AI (mesterséges intelligencia) már nem a jövő

Néhány évvel ezelőtt a mesterséges intelligencia még inkább a technológiai előrejelzések témája volt.

Ma már a magyar gépgyártásban is egyre több konkrét alkalmazási terület jelenik meg.

A DELTA-TECH-nél például már futnak AI-alapú gépi látási projektek.

„A gépi látás területén már elkezdtük bevezetni az AI-alapú ellenőrzéseket, és jelenleg két olyan pilot projektünk is fut, amelyek nagyon ígéretes eredményeket mutatnak.”

Tóth István szerint azonban az AI legnagyobb értéke nem feltétlenül az automatizált ellenőrzésben rejlik.

Legalább ilyen fontos lehet a mérnöki tudás rendszerezése, a fejlesztési folyamatok támogatása és a döntéshozatal gyorsítása.

A következő években azok a vállalatok kerülhetnek előnybe, amelyek időben megtalálják az AI helyét saját folyamataikban.

Mit tanulhat ebből egy kisebb gépgyártó?

A három díjazott vállalat különböző méretű, eltérő piacokon működik és más típusú projekteket valósít meg.

Mégis feltűnően hasonló következtetésekre jutottak.

Tóth István, Talabér László, valamint az NCT részéről Apostol Attila és Bártfai Péter egyaránt a következő területeket emelték ki:

• a digitális adatkezelés fejlesztése,
• a vállalati rendszerek összekapcsolása,
• a tudás rendszerezése,
• a gyors információáramlás,
• a folyamatok standardizálása.

A Magyar Ipari Célgép Nagydíj 2026 díjazottjai szerint a következő évek versenyelőnye nem kizárólag egy új gépben vagy egy új technológiában rejlik.

Sokkal inkább abban, hogy egy vállalat mennyire képes hatékonyan kezelni a rendelkezésére álló tudást, adatokat és folyamatokat.

A magyar mérnöki kreativitás továbbra is adott.

A kérdés már nem az, hogy tudunk-e jó gépeket építeni. Hanem az, hogy mennyire tudjuk gyorsan, hatékonyan és szervezetten megépíteni őket.

Az interjúsorozat következő részében azt mutatjuk be, milyen mérnöki kihívásokkal szembesültek a díjazott projektek alkotói, és mi történik valójában egy díjnyertes célgép megszületése előtt.

Az első rész itt érhető el.

Gyakran ismételt kérdések (GYIK)

Mitől függ egy magyar gépgyártó versenyképessége 2026-ban?

A díjazott vállalatok szerint a versenyképesség egyre kevésbé magától a géptől, és egyre inkább a digitális adatkezeléstől, a vállalati rendszerek összekapcsolásától, a tudás rendszerezésétől, a gyors információáramlástól és a folyamatok standardizálásától függ.

Milyen szerepe van a digitalizációnak és a PLM-nek a célgépgyártásban?

A megkérdezett gépgyártóknál a digitalizáció már a napi működés része: PLM-rendszerek (például Teamcenter) és CAD-megoldások (például Solid Edge) segítik a verziókezelést, a jóváhagyási folyamatokat és a több mérnököt érintő fejlesztések átláthatóságát.

Hogyan használják az AI-t a magyar gépgyártásban?

Megjelentek az első konkrét alkalmazások, például az AI-alapú gépi látás a minőségellenőrzésben. A szakemberek szerint azonban az AI legalább ennyire értékes lehet a mérnöki tudás rendszerezésében és a döntéshozatal gyorsításában.

Miért fontos a mérnöki tudás újrahasznosítása?

A célgépprojektek nagy része egyedi, ezért a gyorsan visszakereshető CAD-állományok és a strukturált vállalati tudás jelentős idő- és költségmegtakarítást, így komoly versenyelőnyt jelentenek.