Reverse Engineering – nézzük meg mit is jelent ez számunkra.

Röviden összefoglalva: A gyakorlatban működő dolgok megfigyelésén alapuló információszerzési módszer, az eredeti tervek, struktúrák, működési elvek ismerete nélkül, az alak, a működés, a folyamatok analizálásán keresztül. A CAD/CAM rendszereket használók szempontjából szűkebb értelemben: az forma, a struktúra, a felületi jellemzők, és a használt anyagtulajdonságok  leírása.

Milyen eszközeink is vannak az információszerzésre?

A legegyszerűbb megoldás valamely hagyományos mérőeszköz és módszer igénybevétele. Gondolok itt a tolómérő, mikrométer megfelelő kezelésére. Ez első körben kicsit ódivatúnak hat, de ne becsüljük le ezen dolgok használatának az eredményességét! Kicsit jobban felszerelt műhelyekben találunk projektort, esetleg koordináta mérőgépet, ezekkel még bonyolultabb alkatrészeket tudunk lemérni. Projektorral hatékony lehet egy lánckerék, vagy egy lemezszerű alkatrész méretezése. CMM-el már formalapokról, bonyolultabb testekről is tudunk információt “szerezni”.

A hagyományos utat követve ránk van bízva, hogy mekkora adathalmazból dolgozunk, hány pontból mérünk le egy furat átmérőt, egy síkot vagy henger felületet. Itt szemrevételezéssel kiküszöböljük a felületi érdességi hibákat, esetlegesen az alkatrész használatból következő deformációkat.

Ezeket az eredményeket aztán kézi vagy digitális úton bevitt úton valamely CAD programban meg tudjuk jeleníteni, ezen adatokat fel tudjuk használni. A kézi mérőeszközök már digitálisan is tudnak adatot küldeni, a projektor kontúrt is tud adni a CAD programnak, a CMM pedig már konkrét felületeket is használhat kimenetként.

Ezek a módszerek az egyszerűbb, prizmatikus alkatrészek esetén sokszor célravezetőbbek, gyorsabbak, mint az egyre inkább terjedőben levő szkennelt pontfelhőből való munka.

Pontfelhő avagy STL használata a reverse engineering során

Amikor egy szkennerrel nyerünk adatot egy alkatrészről, akkor is figyelnünk kell az adatok helyes gyűjtésére. Például a megfelelő felbontás használata  megkönnyíti a későbbi munkánkat. Ha a szkennelt alkatrész kis méretű, akkor érdemes egy jobb felbontást használni, míg a nagy méretű alkatrészeknél elegendő lehet az 1-2 mm nagyságú felbontás is, amely felbontás egy 100+mm méretű dolog esetén még mindig kellő pontosságot ad. Tapasztalataim alapján elmondható, hogy mindig a célnak megfelelő felbontást válasszuk, ellenkező esetben csak magunknak okozunk bosszúságot azzal, ha valamit nem mértünk le a felbontás miatt, vagy esetleg túl sok adat keletkezett, emiatt a CAD rendszer kezelhetetlenül lassú lett.

Mit is nyújt nekünk a SIEMENS NX rendszere a reverse engineering során?

Egyrészt megfelelő eszközöket az újra tervezéshez, másrész további háló modell javítási és módosítási parancsokat. A háló modellek foltozása, metszése, összefűzése és a deformáció kezelés mind-mind hasznos lehetőség. Mint oly sok NX eszköztár és téma, ez is megérne egy, vagy akár több napos áttekintést. Azonban itt és most csak egy részét, szeletét tudom Nektek megmutatni.

Lássuk ezt egy kis videóban:

Befejezésképpen

Mint a videóban látható, nagyon sok eszközünk van a háló modellekkel való munkára, és itt csak a főbb eszközök kerültek bemutatásra. A napi munkánk során a háló modellek szétvágása, összefűzése, vagy a görbékkel való szerkesztése kerülhet még előtérbe, kiegészítve az újrahálózás paranccsal. Természetesen ezeket a modelleket megmunkálás környezetben is tudjuk használni, ami az alkatrészek javításánál lehet hasznos. Ezen lehetőség során nem kell újra modelleznünk az alkatrészt, elég ha áttérünk a megmunkálásra, és máris készíthetjük a szerszámpályákat.

Összefoglalva:

A napi munkánk során kifejezetten gyorsan tudjuk használni, és pontos eredményeket kapunk: ez a Siemens NX reverse engineering.