Az előző részben elkezdtük megvizsgálni, hogy mennyi mindenre érdemes odafigyelni új, 3D-s tervezőszoftver vásárlásakor vagy más rendszerre való átálláskor. Betekintést nyertünk CAD szoftverek világába, hogy milyen geometriai magot használnak és miért kommunikálnak egymással „korlátozottan”. Ebben a részben a Siemens Digital Industries Software egyik zászlóshajójának a Solid Edge-nek a hátterét nézzük meg, amely az egyik legjobb alternatíva vásárláskor. 

Solid Edge, kezdeti lépések

Természetesen szoftver és szoftver között is van különbség, de nagyon sokban azért hasonlóak. Miután ennek a bejegyzésnek Solid Edge a témája, így ezt boncolgatjuk szakmailag. A Solid Edge szoftvert 1993-ban kezdték fejleszteni Jupiter kódnéven és 1996-ban jelent meg az első verziója még ACIS geometriai magra alapozva. Ebből is látszik, hogy hatalmas know-how összpontosul a szoftverben. Különböző folyamatoknak köszönhetően az akkori fejlesztő a limitált képességekkel rendelkező ACIS kernelt a Parasolid geometriai magra cserélte 1998-ban.

Dan Staples, a Solid Edge akkori fejlesztési igazgatója (ma már az alelnöke) neten arról beszélt, hogy a kernelcsere azután történt meg, hogy a Solid Edge már néhány éve a piacon volt. Ez sokkal fájdalmasabb lépés volt, mintha a korai fejlesztési fázisban tették volna meg. Tudták, hogy a kernelváltás során lesznek olyan esetek, amelyeket nem tudnak majd kezelni. Azzal is tisztában voltak, hogy az ügyfeleknek is komoly kompromisszumot kellett kötniük.  Dan a Solid Edge számára nehéz időszakról és fájdalmas döntésekről számolt be. Végül a Parasolidra való áttérés volt a helyes döntés, de rövid távon a Solid Edge és ügyfelei megfizették a változás árát.

Ekkor a 1998-at írtunk, amikor a CAD szoftverek sokkal korlátozottabb képességekkel rendelkeztek, mint napjainkban. Ezt a direkt kernelcserét a Solidworks is megcélozta a 2010-es években, hogy a Siemens Parasolid magját a Dassault által fejlesztett CGM-re cserélje. Azonban visszakozás lett a vége a felhasználói bázisra gyakorolt be nem látható következményei miatt. A történetnek azonban itt nincs vége, mert most az indirekt metódus folyik, de erről majd később.

2007, belép a Siemens, mint szakmai befektető

Az elmúlt 20 évben komoly átalakulások mentek végbe a CAD/CAM/CAE/PLM világában. Ennek egyik legnagyobb horderejű művelete, hogy a Siemens AG felvásárolta a UGS Corporation-t, mint a Solid Edge akkori fejlesztőjét. Ezáltal egy vízióhoz is hozzájutott a Siemens a különböző szoftvercsaládok mellett (NX, Tecnomatix, Teamcenter) és szakmai befektetőként egy egyedülálló portfóliót hozott létre, amelyet folyamatosan fejleszt is.

A Siemens felvásárlási döntésének sok oka volt, de egyik az az innováció, amit magában hordozott a UGS Corporation. A felvásárlás idején a fejlesztők már javában dolgoztak a 2008-ban bemutatott Szinkronmodellezési technológián, amely azóta is az utolsó komoly áttörésnek számít a CAD piacon. A hagyományos, modelltörténet alapú, vázlattal vezérelt modellezési metódus előnyeit és a kevésbé ismert direktmodellezés egyszerűségét gyúrta össze egy jól használható eszközzé.

Ez az egyik oka annak, hogy a Solid Edge az idegen rendszerekből (Solidworks, Autodesk Inventor és más CAD szoftverek) érkező fájlokat egyedülálló rugalmassággal képes kezelni. Hazánkban is nagyon sokan szeretik használni a nagyobb szabadságot adó Szinkronmodellezési technológiát, amely a fiatalok körében is hódit. A fejlesztő odafigyel a valós felhasználói igényekre is, így a szinkron módosítási eszközök elérhetőek már a hagyományos környezetben is. Szinte végeláthatatlan listát lehetne vezetni arról, hogy milyen produktivitásnövelő fejlesztések jelentek meg a Solid Edge szoftverben az elmúlt időszakban.

CAD rendszerből portfólióvá válás

Egyre komplexebb felhasználói igényeket kell kielégíteniük a tervező szoftvereknek. Ezt a Siemens is felismerte és 2017-ben a Solid Edge-ből egy komplett portfóliót alakított ki, amely lefedi a valós ügyfélelvárásokat. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a Mentor Graphics ECAD szoftveréiről és szimulációs eszközeiről ismert fejlesztő a Siemens tulajdonába került. Ennek megfelelően egy jól skálázható, folyamatosan fejlődő megoldáscsomagból választhatnak az ügyfelek. Ezek a következő területekre terjednek ki:

Ezek nem szigetmegoldások, hanem egymással jól kommunikáló, félig vagy teljesen integrált szoftverek. Ma már nem választható el élesen a gépészeti tervezés az elektromostól, kulcs szerepe van adatkezelésnek, de a szimulációs eszközök vagy célmegoldások is az ügyfeleket szolgálják.

Ugyanakkor az egyre népszerűbb hálómodellek (stl, obj, szkennelt állományok) felhasználására is lehetőséget nyújt a Siemens új fejlesztése, a Konvergens modellezés.

Felhőtechnológia, ahogy az ügyfél szeretné

Vannak olyan trendek, amelyek nem megkerülhetőek, de okosan implementálhatóak. Az egyik ilyen trend a felhőtechnológia, amely bontogatja szárnyait az CAD/CAM/CAE/PLM területén is. Itt is nagyon fontos a fejlesztői hozzáállás, hogy a felhasználók ne érezzék kötelezőnek ebbe az irányba való elmozdulást. A Solid Edge fejlesztői ezen a területen kellően konzervatívak és az ügyfelek józan ítélőkészségében hisznek. Mit jelent ez? A felhasználók tárolhatják a tervadataikat lokálisan a saját gépükön és a felhőben a Teamcenter Share használatakor. A modellekhez akkor is hozzáférnek, ha megszűnik az internetkapcsolat. Egy egyszerű adattárolási megoldásnál sokkal többről van szó, miután a TC Share egy kollaborációs eszköz.

Más fejlesztők sokszor egy egyirányú utcába terelik az ügyfeleiket, legalábbis sokan így élik meg. Itt van például a 3DExperince platformja a Dassaultnak, amely a Solidworks szoftverrel korlátozottan kompatibilis az eltérő geometriai kernel miatt. A modellező platformon készült 3D-s modell a Solidworks-ben „dumb body”-nak  számít és fordítva is. Dumb body alatt olyan modellt értünk, amely nem rendelkezik modelltörténettel, alakelemekkel, így információvesztés könyvelhető el. Hogy ez jó irány vagy sem, az élet majd eldönti.

Rugalmas szoftvercsalád mellé rugalmas licencelés

Ez a terület két dolgot foglal magába: a vásárlás módját és a licencek elosztásának módját.

Néhány évvel ezelőtt az Autodesk meglépte azt, hogy minden új licencet előfizetésen keresztül bocsájt az ügyfelek használatába. Persze előnye is van, miután kisebb befektetéssel el lehet indítani egy szoftver bevezetését a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt. Ez ma már nagyon elterjedt gyakorlat az IT-iparágban. A régebbi metódus az „öröklicenc”, vagyis a felhasználó megvásárolja a szoftverhasználati jogot, majd éves karbantartási díjat fizet, amely feljogosítja a szoftvertámogatásra és a frissítésekre. Ha azonban nem fizeti tovább az éves karbantartási díjat, akkor továbbra is az utolsó elérhető verzióval használhatja a szoftvert. A Siemens DIS által fejlesztett szoftverek – így a Solid Edge is – elérhetőek bérlés/előfizetés (hybrid-SaaS) vagy örökös licenc vásárlásán keresztül is, amelyek összehasonlítása itt látható:

* karbantartási díj fizetése esetén

Licencek használatának módjai

A licencet háromféle módon lehet használatba venni a megrendelő igényének megfelelően. A lebegő licencelés esetében a megvásárolt/előfizetett darabszámnak megfelelő licencek egy dedikált licenc szerverről kerülnek kiosztásra. Ezzel a módszerrel a szoftver a hálózat bármely számítógépére telepíthető, és amennyiben van szabad licenc, a felhasználó megnyithatja a szoftvert. A géphez (a számítógép speciális azonosítójához) tartozó licencek ugyan kisebb rugalmasságot biztosítanak, de ennek ellenére népszerűek. A felhőlicenc az felhasználóhoz kötött licencelési metódus, amely rugalmasan, bármely gépen adott felhasználóval igénybe vehető. A felhasználó bejelentkezik a felhőn keresztül a licenc lekéréséhez, de a szoftver továbbra is helyileg van telepítve.

A Siemens ezen a területen is igyekszik figyelembe venni a felhasználói szokásokat, igényeket.

A harmadik, befejező részben az adatmigrációról és a fájlcseréről fogunk értekezni.

Jelentkezzen webinárunkra, tudjon meg többet a szoftveres lehetőségekről:

VÁLTSON SOLID EDGE-RE! MEGMUTATJUK MIÉRT!