Terméktervezés: minőségmenedzsment és költségmenedzsment

 

A minőség tág fogalom és szinte univerzális. Számtalan kontextusban és rengeteg módon alkalmazzák, nemcsak a műszaki életben, hanem a köznyelvben is. Mégis, a minőség definiálható és ezáltal betartható paramétere lehet a termékeknek és szolgáltatásoknak. Cikkünkben a minőségi előírásoknak, valamint a költségfeltételeknek való megfelelés témakörét tekintjük át a terméktervezéshez kötődően.

Minőség definíció

A minőség a megfelelőség szinonimájaként is használható kifejezés, ám annál átfogóbb jelentéssel bír. A minőség a köznapi értelemben az igény vagy a cél kielégítésének mértékét jelenti

– Forrás: Wikipédia

Mi a költség? Mi jelent költséget?

A költség a ráfordítás kifejezéssel rokon értelemben használatos szó, ám a ráfordítással ellentétben mindig pénzügyi vonzatokat jelent. Vagyis a termék előállításának vagy a szolgáltatás nyújtásának pénzben kifejezett ráfordítási igénye. Így egy termék előállítási költsége az egyéb költségek hozzáadásával, illetve egy szolgáltatás esetén az ahhoz szükséges tárgyi eszközök értéke vagy a közreműködő személyek bére. A költségeket költségnemekbe sorolhatjuk. Ez a felosztás segít megkülönböztetni a direkt és indirekt ráfordításokat, az osztályozással pedig optimalizálható ezek mértéke és aránya.

 

Minőségi minden

A minőségi termék, minőségi szolgáltatás vagy minőségi alapanyag szópárok már unásig ismétlődnek napjainkban. Hiszen manapság mindenhol ár-érték arányban gondolkodnak a vásárlók és a fogyasztók, nem véletlen tehát, hogy hívószóvá vált a minőség fogalma. A minőséggel azonban magas ár is társulhat – azonban mégsem egyenes következményei ezek egymásnak.

A műszaki életben a beszállítóiparban és a géptervezésben egyaránt fontos érték a minőség. Magyarországon ráadásul az elvárt minőségszint az európaival esik egybe, miközben a költségeket a vásárlók és az iparági szereplők igyekeznek leszorítani. Ilyen környezetben kell helytállnia a magyar KKV szektornak és a nagyvállalatok beszállítóinak, amelyek a digitalizáció eszköztárát, az automatizálást és Ipar 4.0 megoldásokat hívhatnak segítségül.

Specifikációtól a késztermékig

Minden fejlesztési folyamat egy jól definiált elképzelésből indul ki. Amikor egy problémára keresünk megoldást, kiindulásképp szükséges értelmeznünk az adott helyzetet és a probléma jellegét. A megoldási lehetőségek áttekintése előtt tisztában kell lennünk a saját határainkkal is. Ezeket a határokat jelenthetik a tervezési folyamatban a költségkeretek, amelyek szorosan kapcsolódnak az elérhető és elvárható minőségszinthez is.

Specifikáció

A specifikáció megírásakor, legyen szó rendszertervezésről, célgépépítésről vagy egy új termék gyártásáról, alaposan meg kell vizsgálnunk az elvárásainkat és azok jellegét. Ha egy darabológépre van szükségünk, ismernünk kell a darabolásra váró anyagot, az anyag méretét, az elvárt vágási sebességet, a gyártási volument. Ezek alapinformációk a gép felépítéséhez, de nem elegendők a gép tervezéséhez. Utóbbi túlmutat a csupán technológiai szempontokon. Ismernünk kell a beépítési környezetet, a kezelőszemélyzetet vagy a kiszolgáló automatizációs rendszert. Az üzemi körülmények pedig számos paramétert meghatározhatnak. Az elvárásoknak a rendelkezésünkre álló költségkeret szabhat határt, amelyeket minden esetben úgy kell alkalmaznunk, hogy a funkciókat maradéktalanul ellátni képes gépet kapjunk a költségszint minimalizálása mellett.

Terméktervezési rendszerek

Innen is látszik, hogy a tervezés maga nem csupán technológiai feladat. Sokkal inkább egy összetett optimalizálás, amelyben megannyi paraméter együttes vizsgálatát kell véghez vinni. A minőségi és költség paraméterek betartásában a tervezőcsapat segítségére lehetnek azok a digitális eszközök, amelyeket az Ipar 4.0 kínál fel a gépipar számára. Ide sorolhatók a CAD, PDM és ERP rendszerek vagy akár a szimulációs szoftverek is. A dokumentációkezelés szerepe a tervezési folyamatban nemcsak a verziókövetés, hanem az előírások és keretek betartása miatt is nagyon fontos, ebben a PDM rendszerek nagy segítséget jelenthetnek. Átlátható és a csapatból mindenki számára könnyen hozzáférhető rendszert teremtenek, amelyben a szükséges információk bármikor elérhetők számukra. Így monitorozhatók a költések és a feladatteljesítések is.

Szimulációk a termék tervezésben

A CAD rendszerek és a szimulációs megoldások szerepe még ennél is szembetűnőbb lehet. A mai modern tervezőszoftverek segítségével a fejlesztőcsapat számtalan variáns legenerálásával keresheti meg a fizikai paraméterek szerint megfelelő termék vagy gépváltozatokat. Ezeket később költségszempontok mentén is összevethetnek. Ezen a ponton fontos megjegyeznünk, hogy ebben a folyamatban szintén felbecsülhetetlen a PDM rendszerek verziókövető képessége. Hiszen lehetőséget adnak a változatok megbízható követésére. A CAD rendszerek pedig az optimálás folyamatából vehetik ki a részüket a szimulációs programokkal karöltve.

Kinek a felelőssége a minőség?

Mivel számos eszköz áll a tervezőcsapatok rendelkezésére a fejlesztési, tesztelési és gyártási folyamatok során, joggal várjuk el a team-től, hogy a minőségi követelményeknek maradéktalanul eleget tegyenek. Azonban a minőség nemcsak az ő felelősségük. A minőség biztosítása a teljes szervezet és a minőségügyi osztály felelőssége is, utóbbi feladata a minőség garantálását célozni hivatott rendszerek működtetése és használatuk támogatása. Hasonlóan a minőségirányítási rendszerek (MIR) alkalmazásához, sok vállalat saját minőségellenőrzési és -biztosítási rendszert épít, amelyek alkalmazkodnak a saját belső folyamataikhoz. Ebben a tekintetben viszont a tanúsítható rendszerek is rugalmasak, ezek a szabványok ugyanis többnyire a rendszerek kiépítését várják el adott szempontrendszer alapján, a megvalósítás tekintetében viszont megengedők lehetnek. Hiszen nincs két teljesen egyformán működő szervezet – így nem is alkamazhatók pontosan ugyanazon elvárások sem.

A minőség tehát mindenki felelőssége, ki-ki a maga módján felel annak eléréséért. A tervezők és a fejlesztők a termékek és gépek paramétereit állítják be, a minőségügyi osztály pedig az ellenőrzésért felel. A vállalatirányítás feladata a szükséges erőforrások és háttér biztosítása, valamint a minőséget tisztelő vállalati kultúra építése és fenntartása. A cél pedig: minőségi termékek és szolgáltatások nyújtása a fogyasztók, vásárlók felé, ezáltal érzékenyítve őket a minőség iránt.

Miért foglalkozzon a mérnök a pénzzel?

Hajlamosak vagyunk a szervezeten belüli feladatokat szétosztani és megfeledkezni arról, hogy egy rendszer összefüggéseiért a kapcsolatban álló osztályok is felelősek. Tehát a költségekkel nem elég a projekt vezetőjének foglalkoznia, a tervező szakembereknek is tisztában kell lenniük a költségekkel.

Ideális esetben már a tervezőasztalon olyan vázlatok készülnek, amelyek az elvárt funkciók teljesítésére alkalmas terméket vagy gépet ábrázolnak és emellett elkészítésük belefér a megadott költségkeretbe is. Ahhoz, hogy ez teljesüljön már a kezdeti fázisban tisztában kell lennie a csapat minden tagjának a költségkerettel és a specifikáció tartalmával. A folyamatmenedzsment feladata, hogy ezek az információk mindenkihez eljussanak.

A tervezőcsapat tagjai felelnek a megfelelőségért, ők azok, akik a megadott költségelőírásokon belül teljesítik a minőségi elvárásokat. Munkájukat a minőségbiztosítási osztály ellenőrizheti. A minőségügy eszköztárának kialakításában pedig szerepet kap a vezetőség is – így zárva a kört, amely magába foglalja a teljes vállalatot. A termék teljes életútját tekintve tehát ide tartoznak a tervezők, a gyártásban részt vevő alkalmazottak és az értékesítők is.

Minőségmenedzsment a gyakorlatban

A minőség értelmezésén túl a minőséggel kapcsolatos elvárások folyamatos felügyelete is pluszfeladatot jelenthet a termék- és folyamatmenedzsmentért felelős személyek és osztályok számára. A minőségirányítási és -biztosítási rendszerek üzemeltetése azonban nem felesleges munka. A jól kiépített rendszerek hozzájárulhatnak a vállalaton belüli folyamatok átláthatóságához, csökkenthetik a papír alapú dokumentáció mennyiségét és terjedelmét, illetve egyszerűbbé tehetik a folyamatfelügyeletet.

A szabványos rendszerek alkalmazása nem pillanatnyi megfelelőséget jelent. Hanem egy vállalást, elköteleződést, a vállalat által meghatározott minőségi szempontok betartása mellett. Így, ha a cég kötelezi magát egy adott termék selejtarányának leszorítására, a minőségfogalom, amelyet alkalmaznak ezzel áll majd összefüggésben és nem például a termék csomagolásával. Ugyanakkor ez nem jelent kizárólagosságot sem: a minőség többszintű elvárás lehet.

Bár hajlamosak vagyunk a minőséget költséges körülményként felfogni. A minőség egy befektetés és hosszú távú elköteleződés. Így a ráfordítás is többszörösen megtérülhet. Ahhoz, hogy az elvárásoknak és a költségkereteknek is megfeleljenek a vállalatok, többszintű ellenőrzést, visszacsatolást és ezeket támogató, átfogó rendszert építhetnek ki.

A digitális vállalati rendszerek, a tervezőszoftverektől kezdve a vállalatirányítási rendszerekig mind segíthetnek egy ilyen rendszer létrehozásában. De ne feledjük: ha ilyen eszköztárat kívánunk bevezetni, akkor is fontos, hogy kezdésképp jól határozzuk meg az elvárásainkat. Minőségi munkát csak akkor végezhetünk, ha a munka kereteit adó rendszer maga is átgondolt, hatékony megoldás.

Szakterület: Az ipari digitalizáció szakértőjeként, évtizedes tapasztalattal rendelkezünk a világ élvonalába tartozó ipari tervezőszoftverek terén, melyek bevezetéséhez és folyamatos támogatásához professzionális csapattal rendelkezünk.

Ma már a megfelelő ipari digitalizációs folyamatokhoz az alkalmas szoftvereken, hardvereken és képzéseken túl a kreativitás is elengedhetetlen. De a legjobb kreatív elmék számára is egy komplett digitális tervezési platform nyitja csak meg az alkotás valódi szabadságát. Az ipari digitalizáció hatékony vállalati bevezetése ember, gép és szoftver komplex együttműködéseként jön létre, amelynek összehangolása komoly szakértelmet igényel.

 

A szerző további cikkei »

Archívum