A számítógéppel támogatott tervezéshez (CAD) tartozó alkalmazások már több évtizede léteznek. De hogyan választhatja ki a legjobb megoldást, ha most kezd tervezéssel foglalkozni, vagy éppenséggel szoftverváltáson gondolkodik?

Felmerülő kérdések CAD szoftver beszerzésekor

Felmerül néhány kérdés, amelyeket érdemes tisztázni, mielőtt egy adott CAD szoftver kiválasztása mellett döntene. Ilyen tipikus kérdések például az alábbiak:

• Melyik CAD szoftverfejlesztőnek van a legjobb jövőképe?
• Szeretné-e, hogy a CAD szoftver a számítógépére legyen telepítve és onnan lehessen futtatni?
• Vagy CAD szoftverét felhőben futtatható megoldásként használná?
• Milyen funkcionalitással rendelkezzen az új alkalmazás?
• Milyen licencelése legyen?
• Hogyan fizetne a licencért?

Döntések háttere

Legyünk őszinték. A legtöbben azt a CAD rendszert részesítenék előnyben, amelyet először tanultak meg, vagy a középiskolában/egyetemen tanítottak, vagy amelyikkel az első munkahelyükön találkoztak. De vajon ez azt jelenti, hogy ez a legjobb/leghatékonyabb megoldás is egyben?
Elsőként leszögezném, hogy minden terv erőssége a tervező személyiségéből ered, így jó és hibás terveket is lehet készíteni bármely CAD szoftverrel. A CAD programok közül valójában azt keressük, amelyik a legnagyobb rugalmasságot, a legjobb kezelhetőséget, a legjobb stabilitást biztosítja, és a legjobb jövőképet nyújtja egyben. Arról is meg kell győződnünk továbbá, hogy olyat válasszunk, amely majd az igények növekedésével lépést tud tartani. A CAD szoftverek váltása kapcsán az átképzés és az összes régebbi termékadat migrálásának szükségessége hangzik el gyakran kifogásként.

De vajon ténylegesen ezek az igazi okok?

Igen, az átképzés egy kis időt vesz igénybe, de valószínűleg csak egy rövid ideig lassítja a munkavégzést, és ha egy hatékonyabb és rugalmasabb CAD-eszközt választunk, akkor a befektetett rövid tanulási idő gyorsan megtérül, és pillanatok alatt több feladat végezhető el egységnyi idő alatt.
A régebbi modellek kérdésköre sokkal összetettebb téma, és ez az oka annak, hogy a felhasználók kevésbé hajlandóak változtatni. A CAD alkalmazásoknak két főrésze van, a rendszermag (kernel) és a felhasználói interfész, amelyen keresztül a geometriát hozzák létre. A kernelre (rendszermag) úgy is gondolhatunk, mint a szoftver motorjára. A program utasításokat ad a kernelnek, ami pedig a geometriát állítja elő. Számos geometriai kernel létezik, de csak néhány van széles körű kereskedelmi használatban.

Rendszermag, ami a lelke mindennek

Az egyik legnagyobb bázissal a Solid Edge (Siemens), az NX (Siemens) és a Solidworks rendelkezik, amelyek mind a Parasolid kernelt használják, ami a Siemens tulajdona. A CATIA és a 3DExperience (Dassault Systèmes) a CGM kernellel, az Inventor és a Fusion 360 (Autodesk) a ShapeManagerrel, a Creo (PTC) pedig a saját Granite kernelével van jelen, de az Onshape (PTC) is a Parasolid rendszermagot licenceli a Siemenstől. A Dassault Systèmes tulajdonában van az ACIS kernel is, amelyet az Autodesk a ShapeManager kernel alapjául használt fel.

Miért nem érhető el a modelltörténet idegen CAD fájlok megnyitása esetén?

A CAD fájl egyik része védett, és meghatározza, hogyan épül fel a geometria. Ezt tekinthetjük a CAD fájlban lévő intelligenciának, amely nem kerül megosztásra és nem kerül átadásra az adatfordítással.
Nincs azonban közös nyelv a programok között, amelyen megoszthatnánk az ilyen jellegű információkat még az azonos rendszermagot használó programok között sem. A programok alapértelmezés szerint nem használhatják egymás saját/védett formátumát, és ami a legfontosabb, nem oszthatják meg a modelltörténet parametrikus részleteit. A legtöbb, amit megoszthatnak, a kernel által létrehívott modell lecsupaszított adatai. Habár próbálkozások vannak a fejlesztők részéről.
Ez az alapvető konfliktus, amelyet a tervezőknek valahogy meg kell oldaniuk, vagyis amikor a különböző szoftverekkel létrehozott CAD adatokat próbálnak felhasználni. A szoftvereket nem arra tervezték, hogy teljes értékűen kommunikáljanak egymással (nem is lehet), csak a geometria megosztására lehet rávenni őket, a létrehozásakor használt intelligenciára azonban nem. Ezért olyan eszközre van szüksége, amely kezelni tudja az átalakított/importált geometriát, hogy ne kelljen a terveket a semmiből újraépíteni.

Együttműködés, fejlődés

Ezenkívül azt is meg kell vizsgálni, miként funkcionál az együttműködés. A migrációs eszközök jók, ha a saját adatait szeretné átvinni valaki egy új rendszerbe. De mi történik akkor, ha a saját tervezésének egyes részeit kiszervezi külső vállalkozóknak, akik esetleg más CAD rendszert használnak? Ezért a választott CAD szoftvernek olyannak kell lennie, hogy könnyedén átvegye mások tervadatait anélkül, hogy feleslegesen konvertálnia kellene. Azonban, ha frissíteni vagy cserélni szükséges az adatokat, akkor ez elég bonyolult módon tud csak végbe menni.
Egy másik dolog, amit figyelembe kell vennünk, hogy milyen irányt határoz meg számunkra az adott szoftverbefektetésünk, képes-e a vállalat igényeivel együtt növekedni? Lehet, hogy kezdetben csak szimplán CAD-et használnánk, de később alakulhat úgy, hogy szükségünk lesz CAM, elektromos, gyártásütemezés, PDM megoldásokra és akkor felmerül a kérdés, hogy van-e mód ugyanazon szoftvergyártótól származó megoldásokkal bővíteni? Továbbá van-e a gyártónak saját terve a jövő fejlesztéseire nézve?

Távolról tekintsünk rá a CAD piac többi, fontos szereplőjére

A DS tulajdonában van a Solidworks, amely a Siemens kernelére épül. Alternatívaként kifejlesztették a 3DExperience-t, amely a saját kernelükre építkezik, a CGM-re. Úgy tűnik, a Dassault már évek óta erőlteti, hogy a felhasználók váltsanak át a Solidworksről a 3DExperiencere. Még az éves konferenciájukat is átnevezték Solidworks World-ről 3DExperience World-re, de a hagyományos Solidworks-felhasználók nem igazán hajlanak az átállásra.
Az Autodesknek az a szokása, hogy sok terméket mutat be évente (akár saját fejlesztésűt, akár megvásároltat), de gyakran nem integrálják a termékkínálatukat. Milyen integráció van az Inventor, a Fusion 360 és az AutoCAD között? Igazából minimális.  Az is a cég múltjához tartozik, hogy megszüntettek olyan termékeket, mint a Mechanical Desktop. Szóval van/lesz így jövője az Inventornak a Fusion mellett?

Jövőálló megoldás

A Siemens mindkét CAD eszköze, a Solid Edge és az NX is ugyanarra a magra épül, így az alapkoncepciók, a munkafolyamatok is hasonlóak. Továbbá, mivel a Siemens tulajdonában van a Parasolid és a D-Cubed, a szoftverfejlesztés teljes mértékben a vállalat irányítása alatt áll. Az iparág legtöbb vállalatához hasonlóan, a Siemens is vásárol fel más szoftvereket, hogy olyan területeken is kielégíthesse a vevőigényeket, amelyekre jelenleg még nincs teljes megoldásuk. A Siemens erőssége azonban abban rejlik, ahogyan ezeket a megoldásokat integrálja a termékkínálata ökoszisztémájába, és így biztosítja végső soron a megfelelő együttműködést és kiváló hatékonyságot is egyben.

A jövőbiztos megoldásokhoz tartozik a mechanikai CAD eszközöket körülvevő termékkínálat. Amikor az igények növekednek, akkor a portfolióban elérhetők integrált eszközök lehetővé teszik a különböző szakmai területeken, például az elektromos, FEA, CAM vagy adatkezelés terén a megfelelő megoldások alkalmazását.

A háromrészes sorozatunk második részében betekintést adunk a Solid Edge világába, technológiai hátterébe, valamint a licencelési lehetőségekbe. Célunk, hogy a szoftverben rejlő lehetőségek felkeltsék a Solidworks és az Inventor felhasználók érdeklődését.

Amennyiben megtekintené a témakörrel kapcsolatos szakmai webinárunkat, akkor itt regisztrálhat:

VÁLTSON SOLID EDGE-RE! MEGMUTATJUK MIÉRT!

Hivatkozás: Alan Pope nyomán