Mivel az EDGECAM egyaránt nagy hangsúlyt fektet a fő- és mellékmozgások megjelenítésére, ezért előre ki kell választani egy postprocesszort, még az első szerszámpálya elkészítése előtt.
A postprocesszorok tartalmazzák a nyelvi fordítót (szintaktikát) és gépmodellt (gépmodell és kinematika) együttesen. A minél pontosabb mozgások megjelenítése érdekében állítjuk be a gépi kezdő pozíciókat, a lökettartományokat, darab beillesztési pozíciókat post oldalról.

A felhasználói oldalról pedig megadhatjuk, hogy hova került a munkatérben a nyersanyag, valamint, hogy mekkora szerszámkinyúlásokkal tervezünk dolgozni. Ezek megadása kiemelten fontos, ha több tengelyes megmunkálásokat tervezünk végezni, vagy akár egy egyszerű 3 tengelyes gépen túlméretes alkatrészeket tervezünk forgácsolni.
A virtuális térben felépített és a valóságot tükröző munkadarab- és készülékelhelyezések, a szerszám- és befogó kinyúlások, valamint ezek alakjainak pontos meghatározásával nagy mértékben tudjuk növelni a szimulációk pontosságát, ezáltal növelve a termelékenységet.

Automatizálások kis lépésben

Mint látható, sok beállításra lehet szükség, ugyanakkor az EDGECAM mögött futó adatbázisokra támaszkodva. Lényegesen egyszerűsíthető feladatokról van szó, a testreszabott felépítésével akár árajánlati automatizálások is elvégezhetőek. Ilyen automatizálási eszköz EDGECAM környezetben a TOOLKIT is, melyről az alábbi két linken több információ érhető el:

https://blog.eplm.hu/eplm-toolkit-2022-1/
https://blog.eplm.hu/webinar_archive/eplm-toolkit-ut-az-automatizalas-fele/

Adatbázisokat márpedig mindenki használt már, az is, aki csak egy szerszámpályát készített az EDGECAM segítségével, hiszen már a szerszám meghatározást egy adatbázisból végeztük el.

A sok, EDGECAM mögött futó adatbázisból mai cikkemben a Szerszámgép kezelő használatára és működésére szeretnék kitérni.

Szerszámgép kezelő

Az EDGECAM Szerszámgép kezelő tartalma mindig az aktív szerszámtár adatbázistól függ és a bevezetőből is már sejthető volt, hogy adatbázisról lesz szó, ami megint csak hasznos, ha az naprakész.

Ha már beállítottuk az igényeinkre, akkor marási környezetben gondolkodva, a maró program készítése ablakban csak azok a postok/szerszámgépek jelennek meg. Ezek az üzemben megtalálhatóak, ellenkező esetben csak az alapértelmezett listából választhatunk:

Ha nincs még beállítva, akkor Szerszámgépek ablak alatt az Összes szerszámgép mutatása lehetőséggel a Machdef mappánkba másolt postok teljes listája megjelenik. Arról korábbi cikkemben írtam, hogy ezt a mappát is célszerű hálózatra áthelyezni, hogy minden felhasználó ugyanazt a tartalmat érje el:

https://blog.eplm.hu/edgecam-telepites-utani-alapbeallitasok-a-kozos-hasznalathoz/

Maró program készítése ablak a már aktivált Összes szerszámgép mutatása mellett:

Töltsük fel a gépparkunkat és nézzük meg, hogy érvényesülnek az új beállítások!
A Szerszámgép kezelőt az Indítópulton keresztül lehet elérni:

Mint látható, a Szerszámgép kezelő felépítése egyszerű, a bal felső sarokban a „+” jellel lehet hozzáadni új szerszámgépre illesztett postprocesszort.  Alul a Beállítások résznél tudjuk tallózni az mcp (maró), tcp (eszterga), ucp (huzalszikra) kiterjesztésű komponenseit. Értelemszerűen, a második ikonnal másolhatunk, a harmadikkal törölhetünk.

A negyedik ikonnal a Machdef mappában lévő összes postunkat egy kattintással hozzáadhatjuk a kezelőhöz.

Szerszámgépenként megadhatjuk, hogy melyik gép milyen vezérléssel és gépfelépítéssel rendelkezik. Továbbá lent megadható, hogy mekkora a maximális alapanyag méret, amit meg tudunk munkálni az adott tengelyirányokban.

Hol hasznosíthatjuk a beállításokat?

Ezeket a mezőket az új program készítésekor figyelembe veszi az EDGECAM és alapból nem kínálja fel azokat a szerszámgépeket, amiknek valamely tartományát a beállított előgyártmány meghaladja, azaz, pont úgy működik itt is az előszűrés, mint a Készülékkezelő esetében a satu vagy tokmány kiválasztásakor. Ha az EDGECAM kiszűrte a gépet és nem kínálja fel a listában, akkor az Összes szerszámgép mutatása lehetőséggel újra előhívható.

Ha a post mellé azonos névvel bemásolunk egy .jpg kiterjesztésű fájlt, akkor a szerszámgép grafikusan is megjeleníthető mind ebben az ablakban, mind a megmunkálást indító ablakban:

Kitöltve a fenti adatokat, a Workflow legelső lépésénél, a Beállítások ablakban a forgatások (nullpontbeállítások) után látott Darab méretei ezen a ponton nyernek értelmet:

A Szerszámgép kezelőben megadott tartományokkal összeveti az EDGECAM a darab méreteket:
Az X irányú kiterjedésre koncentrálva, ha darabot úgy tájolom, hogy az X tengely a darab hosszabb oldala, akkor a fentebb megadott tartományba belefér az előgyártmány és felkínálja választható postprocesszorként a „3ax_TNC” nevű gépet. Ha ugyanezt az alkatrészt úgy állítom be, hogy az Y tengelyre esik a hosszabb él, akkor túlméretes az alkatrész és már nem ajánlja fel.

Felülbírálni a már említett, Összes szerszámgép mutatásával lehet.

Belátható, hogy ha befoglaló méreteket kívülről is körbe kell járni, akkor a darab méretein felül a legnagyobb tervezett szerszámátmérővel, valamint annak rá- és leálló mozgásaival is számolnunk kell és ennek a tartománynak bele kell férnie a bejárható lökettartományba is, különben végállásra futtatjuk a szerszámgépet.

Ilyen egyszerű adatbázis elemek felépítésével és napi szintű rutinná tételével lehet lépésenként eljutni odáig, hogy a fentebb említett árajánlat adásig eljusson a vállalkozásunk.

Minél magasabb szinten használjuk az eszközeinket, annál nagyobb termelékenységet érhetünk el. Az eszközink megismerése pedig elengedhetetlen a jobb használathoz.  Az alábbi cikkben van néhány szemléletes példa a jó és rossz „eszköz” használatra:

https://blog.eplm.hu/cad-cam-tanulas-eszkoz/

Összefoglalás

A fenti példán keresztül látható, hogyha a Szerszámgép kezelőben a valós lökettartományt felvétele helyett a szerszámgépen engedélyezett maximális alkatrész méretet határozzuk meg.  Ekkor az EDGECAM filozófiájából adódóan, az előszűrési szabályoknak megfelelően szűkíti a listát. Ezen felül segíti az előkészítést a mindennapokban és egyúttal felkészítjük a szoftverünket az automatizálási lépésekre.