Sorozatunk eddigi részeiben a 3Dben Kft. és a DELTA-TECH Mérnöki Iroda Kft. díjazott fejlesztéseit mutattuk be. Most a Magyar Ipari Célgép Nagydíj 2026 egy újabb díjazottjával, Talabér Lászlóval, a Strigon Esztergomi Szerszámgépgyár Kft.gépészeti tervezés vezetőjével beszélgettünk. A Strigon a Gyártógépek kategóriában a Strigon MZPH nevű híd típusú marógéppel ért el díjazott helyezést, Talabér László pedig ehhez a projekthez kapcsolódóan vehette át az „Az Év Célgéptervezője 2026” elismerést.

A magyar célgépgyártás ma: szűk hazai piac, erős exportnyomás

Talabér László csak a saját cégük tapasztalatáról tud hitelesen nyilatkozni, de ez is sokat elárul a piac jelenlegi állapotáról:

„Csak a saját gépgyártásunkról tudok hitelesen nyilatkozni. A magyar piac szűkös a nagy méretű gépek vevői körét illetően. Az EU források felszabadítása ebben pozitív fejlemény lehet. A külföldre történő gépgyártást akadályozza az EU-n belüli visszafogott beruházási szint. Nem EU országok esetében jobb a helyzet, ott viszont nagy a kínai nyomás, amely az árakra negatívan hat.”

A legnagyobb aktuális kihívást makrogazdasági tényezők jelentik:

„Az exportőröket egyértelműen terheli az erős forint, és a beruházásokat visszafogja a magas jegybanki alapkamat.”

Még inkább vevő-központúan

Arra a kérdésre, hogy miben kellett változniuk az elmúlt években, tömören válaszolt:

„Még inkább fokoznunk kellett a vevő-központúságot.”

A díjazott fejlesztés: a Strigon MZPH híd típusú marógép

A Strigon MZPH egy híd típusú, 3×6,5 méteres öntvény asztallal rendelkező marógép, amelyet a Strigon egy nemzetközi nagyvállalati partner számára, exportra gyártott – a géppel Airbus A320-as repülőgépelemeket készítenek. A berendezés minden tengelyen 40 méter/perc sebességre képes, ami a nagyméretű marógépek között kiemelkedően magas érték, a repülőgépipari megmunkáláshoz viszont elengedhetetlen. A gép 50 férőhelyes automata szerszámcserélő rendszerrel rendelkezik, a főorsó fordulatszáma pedig eléri a 20 000 rpm-et – és a tervezéstől a gyártásig 100%-ban magyar munka.

Talabér László szerint a projekt különlegességét az adta, hogy a Strigon a nulláról indulva, korábbi gépeit jelentősen felülmúló paraméterekkel tervezte meg:

„A termék tervezése a nulláról indult, ez nekünk is egy valóban új feladat volt, mert több műszaki paraméterben nagy mértékben felülmúltuk a korábbi gépeinket.”

A következő 2-3 év: standardizált gépcsaládok

„Gépcsaládok standardizált kialakítása irányában fogunk elmozdulni.”

Mitől lesz pontos egy nagy pontosságú szerszámgép?

Talabér László részletesen beszélt arról, mi kell egy ilyen gép geometriai pontosságához:

„Mindenekelőtt a vevői igényeknek. A fő funkció természetesen forgácsolt felületek létrehozása megfelelő méretpontossággal, így a gép szerkezetének ideális esetben az alkatrésznél elvártnál egy nagyságrenddel nagyobb pontossággal kell rendelkeznie. A geometriai pontosságot befolyásolja többek között a konstrukció, az alkalmazott csapágyazási megoldások, és a legvégén a gépelemek megmunkálási pontossága. Itt dől el minden. A nagy megmunkálási pontosság eléréséhez a minimum követelmény a magas minőségű gépelemek és alkatrészek beépítése, legyen az kereskedelmi építőelem, vagy egyedi gyártású alkatrész. De természetesen a villamos hajtás és a szoftver, ami életre kelti a vasat, így az egész rendszernek együtt kell működnie.”

Tervezés és gyártás-előkészítés: digitális adatszolgáltatás

„Mindennek a lelke a pontos és hiánytalan adatszolgáltatás a gyártás zökkenőmentes lebonyolításához. A mai igényeknek megfelelően ez digitális formában valósul meg. Továbbra is készülnek 2D-s műhelyrajzok, de a bonyolult alkatrészekhez és legtöbbször a gépépítéshez is elengedhetetlen a 3D állományok használata.”

A CAM rendszerek szerepe a versenyképességben

A Strigon a tervezéshez elsősorban a Solid Edge-et, a gyártás-előkészítéshez pedig az Edgecam CAM-rendszert használja. Talabér László szerint a CAM ma már nem opció, hanem alapfeltétel:

„Szinte minden alkatrésznél a CAM az egyetlen ésszerű megoldás a szerszámpályák generálására. A digitalizált adatok (3D állományok) miatt ez könnyen elérhető. A programkódok írása is ennek a rutinnak a része, ez sztenderd felhasználásnak számít. Ez alól maximum az igazán elemi alkatrészek képeznek csak kivételt.”

A gyártási átfutási idő csökkentése: kommunikáció és adat

„A legfontosabb a kommunikáció és az információ. Digitális rendszerekben az információ, vagyis az adat gyorsan el tud jutni a rendeltetési helyére, ezért az adatkezelés itt kulcsfontosságú. A tervezők kezében más eszköz nincs is a gyártási idő csökkentésére, hiszen a beszerzésre, gyártásra közvetlen ráhatásuk nincs. Így ki kell használni a szoftverek adta lehetőségeket. A hatékony kommunikáció pedig a gyors döntéshozatal alapja.”

Tanács más gépgyártóknak: kösd össze a rendszereidet

„Digitalizáció. Magától értetődőnek tűnik manapság, de nem az. Az egyes rendszerek összekapcsolása (CAD, CAM, CRM, stb.) és azok hatékony használata leegyszerűsíti az adatkezelést, és csökkenti a hibák lehetőségét, amik az információátadásból származnak (verziókezelés, hiányzó rajz, stb.). Ezek a rendszerek véleményem szerint mindenki számára ismertek, de sziget-szerűen használják őket a legtöbb esetben, holott az összekapcsolásuk sok felesleges időt spórol meg a kommunikációban.”

Összegzés

Talabér László és a Strigon Esztergomi Szerszámgépgyár Kft. története megmutatja, hogy egy 100%-ban magyar tervezésű és gyártású szerszámgép is versenyképes lehet a nemzetközi repülőgépiparban – ha a Solid Edge és az Edgecam adta digitális alapokra a rendszerek tudatos összekapcsolása és a vevő-központú fejlesztés épül.

A cikksorozat következő részében a Magyar Ipari Célgép Nagydíj 2026 egy újabb díjazott vállalatának vezetőjét kérdezzük arról, hogyan látják a magyar célgépgyártás jövőjét.