Sorozatunk eddigi részeiben a 3Dben Kft., a DELTA-TECH Mérnöki Iroda Kft. és a Strigon Esztergomi Szerszámgépgyár Kft.díjazott fejlesztéseit mutattuk be – három egymástól nagyon különböző cég, három egymástól nagyon különböző géppel, de mindegyikük ugyanazzal a kihívással szembesült: hogyan lehet a szűkös hazai piacon, szigorodó vevői elvárások mellett is korszerű, versenyképes gépeket építeni. Most a Magyar Ipari Célgép Nagydíj 2026 Gyártógépek kategóriájának 1. helyezettjével folytatjuk a sort: Bártfai Péterrel, az NCT Ipari Elektronikai Zrt. mérnökével beszélgettünk arról, hogyan született meg a díjazott ZAC-10 fémrúdvég megmunkáló gép, és milyen kihívásokkal néz szembe ma egy magyar szerszámgépgyártó, amely az európai autóipar beszállítói láncában dolgozik.

A magyar gép- és célgépgyártás helyzete: várakozás a konjunktúrára

Az elmúlt évek nem voltak könnyűek a hazai gép- és célgépgyártóknak, és ez alól az NCT sem kivétel: a vállalat termékeinek jelentős része közvetve vagy közvetlenül az európai járműiparhoz kapcsolódik, amely régió szerte visszafogottabb beruházásokkal és bizonytalanabb rendelésállománnyal küzd. Bártfai Péter szerint azonban vannak biztató jelek is a láthatáron:

„Az európai járműgyártás gyengélkedése miatt ez a szektor is a megmaradásért küzd és várja az újabb konjunktúrát. Ennek talán már látszanak jelei, a beruházási kedv növekedésével párhuzamosan.”

A legnagyobb kihívás: export, technológia, munkaerő

A piaci helyzet mellett belső, vállalati szintű kihívásokkal is meg kell küzdenie az NCT-nek. Bártfai Péter három tényezőt emelt ki, amelyek együttesen határozzák meg, mennyire tud a cég lépést tartani a versenytársakkal:

„Az NCT exportpiacokon történő növekedése, a legújabb technológiai trendek gyors beépítése termékeinkbe, valamint a szakképzett és megbízható munkaerő toborzása és megtartása.”

Ez a három szempont – az új piacok megszerzése, a technológiai lépéstartás és a szakemberhiány kezelése – szinte minden hazai gépgyártónál visszaköszön, és jól mutatja, hogy a versenyképesség ma már messze túlmutat a jó gépek megépítésén.

Saját fejlesztésű vezérlés mint versenyelőny

Arra a kérdésre, hogy miben kellett változniuk az elmúlt években ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak, Bártfai Péter egy stratégiai döntést emelt ki, amely alapvetően megkülönbözteti az NCT-t a piac más szereplőitől: a cég ugyanis nem külső beszállítótól vásárolja, hanem saját maga fejleszti a gépeihez szükséges vezérlőrendszert.

„A hazai fejlesztésű NCT vezérlő jelentős versenyelőnyt biztosít számunkra. A szerszámgép-szegmensben emellett folyamatosan keressük azokat a gyártói együttműködéseket, amelyek a legjobb ár-érték arányt és műszaki színvonalat biztosítják ügyfeleink számára.”

A saját vezérlés azért is stratégiai jelentőségű, mert a cég így nem függ egyetlen külső beszállító fejlesztési ütemétől vagy árazásától, és a vevői igényekre is rugalmasabban tud reagálni – ez a fajta függetlenség sokszor döntő szempont, amikor egy nemzetközi megrendelő komplex, egyedi gyártósort keres.

A díjazott fejlesztés: a ZAC-10 fémrúdvég megmunkáló gép

A ZAC-10 egy tárcsás darabolóval és manipulátorral felszerelt végmegmunkáló gép, amely a megrendelő által megadott méretű csöveket és rudakat darabolja, majd a rúdvégeket munkálja meg, mindezt a megadott ciklusidőn belül. A fejlesztés lényege, hogy több fémmegmunkáló technológiát integrál egyetlen, kompakt gyártócellába: a darabolás, az anyagmozgatás és a végmegmunkálás egyetlen automatizált folyamattá olvad össze. Ezzel a géppel több különálló, hagyományos berendezés kiváltható, az anyagmozgatás automatizálttá válik, a rendelkezésre álló üzemi terület kihasználása pedig jelentősen javul – ami különösen értékes szempont egy olyan iparágban, ahol a padlófelület minden négyzetmétere számít.

Bártfai Péter szerint a projekt épp ettől a komplexitástól volt különleges, hiszen a vevői elvárások sok esetben egymásnak feszülő szempontokat képviseltek:

„A projekt különlegességét a több technológia egy rendszerbe történő integrálása, az üzemtér optimalizálása és a ciklusidők minimalizálása jelentette. Ezeknek az egymással gyakran ellentétes vevői elvárásoknak az egyidejű teljesítése komoly mérnöki kihívást jelentett az NCT-nek.”

Ez a fajta „minél kisebb helyen, minél gyorsabban, minél többet” elvárás egyre gyakoribb a gyártógépek piacán, és pontosan az ilyen, sokszereplős fejlesztési projektek mutatják meg, hogy egy célgépgyártó csapat mennyire képes összehangolt mérnöki munkával kompromisszumok helyett valódi, mindenkit kiszolgáló megoldást találni.

A ZAC-10 fémrúdvég megmunkáló gép CAD-modellje. Forrás: gepedvanhozza.hu (Magyar Ipari Célgép Nagydíj 2026). ALT szöveg: „NCT ZAC-10 fémrúdvég megmunkáló gép CAD-modellje tárcsás darabolóval és manipulátorral”

A következő 2-3 év: új ERP és PLM rendszer

A ZAC-10 sikere után természetesen adódik a kérdés: merre tovább? Bártfai Péter válaszából kiderül, hogy az NCT fejlesztési fókusza a következő időszakban legalább annyira szól a belső rendszerek megújításáról, mint magukról a gépekről:

„A cég az egyedi vevői igények kiszolgálására és rövid szállítási határidőre épít, ehhez jelenleg új és hatékony ERP és PLM rendszer bevezetésén dolgozunk.”

Ez a lépés jól illeszkedik abba a trendbe, amit a sorozat korábbi részeiben a DELTA-TECH és a Strigon is megerősített: az integrált, digitális adatkezelés – legyen szó PLM-ről, ERP-ről vagy CAD-adatbázisról – ma már nem versenyelőny, hanem alapfeltétel egy rövid határidőkkel és egyedi igényekkel dolgozó gépgyártónál.

A legnagyobb műszaki kihívás: a koncepció kialakítása

Egy ilyen komplexitású gép fejlesztésénél a legnehezebb szakasz gyakran nem a részletes tervezés, hanem maga a koncepcióalkotás – az a pillanat, amikor a sokféle, néha egymásnak ellentmondó vevői igényből egységes műszaki elképzelés születik. Bártfai Péter is ezt emelte ki a legnagyobb kihívásként:

„A koncepció kialakítása hosszú és összetett folyamat volt. Az NCT tervezőmérnökök mellett számos szakterület szakembereinek bevonása és összehangolt együttműködése jelentette a legnagyobb kihívást.”

Arra a kérdésre, hogyan sikerült végül több gyártási műveletet egyetlen gépbe integrálni, visszatekintve is érzékelteti, mennyi egyeztetés állt a látszólag egyszerű végeredmény mögött:

„Számos szakmai egyeztetés és kompromisszum eredményeként sikerült kialakítani a végső megoldást. Utólag visszatekintve a rendszer logikusnak és kézenfekvőnek tűnik, de a fejlesztés során komoly mérnöki döntéseket kellett meghozni.”

Ez a fajta „utólag magától értetődőnek tűnő” végeredmény sok jó mérnöki fejlesztés ismertetőjegye: a felhasználó számára egyszerűnek és logikusnak hat, miközben a háttérben hosszú hetek vagy hónapok egyeztetés-sorozata húzódik meg.

Vevői módosítások és dokumentáció: az ISO9001 keretei között

Egyedi gépgyártásnál a vevői igények a projekt közben is gyakran változnak – ez szinte elkerülhetetlen egy olyan iparágban, ahol minden berendezés más gyártási környezetbe, más termékekhez készül. Az NCT-nél ezt a kihívást nem esetlegesen, hanem szabványosított keretek között kezelik:

„A cég rendelkezik ISO9001 tanúsítással, mely a változások szisztematikus kezelését írja elő. Erre a tervező támaszkodni tud a dokumentáció készítése és módosítása során.”

A dokumentáció ma már nem csak formális kötelezettség, hanem a mindennapi munka szerves, digitális eszközökkel támogatott része:

„Az egyedi gépgyártás során a dokumentáció folyamatos frissítése kiemelt fontosságú. A kivitelezés során kollégáink digitális eszközökkel, fényképekkel és online kommunikációval támogatják a visszacsatolást, így a változások gyorsan nyomon követhetők és dokumentálhatók.”

Ez a gyakorlat jól mutatja, hogy a dokumentáció és a minőségbiztosítás nem a fejlesztés lassítója, hanem éppen a gyors, pontos reagálás egyik alapfeltétele – hasonlóan ahhoz, amit a sorozat előző részében a DELTA-TECH is kiemelt az autóipari nyomon követhetőség kapcsán.

Tanács más gépgyártóknak: kereshető CAD-adatbázis

Az NCT a tervezéshez a Solid Edge CAD-rendszert használja, a fejlesztések tetemes részét pedig nem a nulláról, hanem a meglévő tervezési tapasztalatra építve végzik. Bártfai Péter szerint épp ez – a jól szervezett, kereshető tervezési tudásbázis – jelenti a legnagyobb, sokszor alábecsült hatékonyságtartalékot egy gépgyártó cégnél:

„Ma már a jó adatbázisok és azok kezelése elengedhetetlen része a konstruktőri munkának. Hatalmas időket lehet megtakarítani, ha a meglévő CAD állományok gyorsan és egyszerűen kereshetőek akár kutatási, akár újrafelhasználási céllal.”

Vagyis a versenyképesség növelése nem feltétlenül új szoftver vásárlásával kezdődik, hanem azzal, hogy a cég a már meglévő tervezési adatvagyonát is valóban ki tudja aknázni – ez olcsóbb és gyorsabb út, mint bármelyik technológiai beruházás.

Összegzés

Bártfai Péter és az NCT Ipari Elektronikai Zrt. története megmutatja, hogy egy hazai fejlesztésű vezérléssel, jól kereshető Solid Edge-adatbázissal és most épülő ERP–PLM háttérrel felvértezett célgépgyártó akkor is versenyképes maradhat, ha a piac – az európai járműipar lassulása miatt – éppen nehéz időszakon megy keresztül. A ZAC-10 fejlesztése azt is megmutatta, hogy a valódi versenyelőny sokszor nem egyetlen technológiai újításból, hanem a sok szakterület – mechanika, vezérléstechnika, minőségbiztosítás, adatkezelés – összehangolt együttműködéséből születik.

📅 A cikksorozat következő részében a Magyar Ipari Célgép Nagydíj 2026 egy újabb díjazott vállalatának vezetőjét kérdezzük arról, hogyan látják a magyar célgépgyártás jövőjét.