Van a magyar közmondás, hogy akinek a halálhírét keltik az sokáig fog élni. Úgy néz ki, hogy ez továbbra is helytálló, ha a műszaki rajzról van szó, de az egészségi állapota nem olyan rózsás, mint régen. Szögezzük le, hogy a műszaki rajzot a mi világunkba műhelyrajz szakzsargonnal használjuk, pedig sokszor nem ugyanaz a kettő. Tekintsünk rá erre a Solid Edge szemszögéből!

Mi is valójában a műszaki rajz?

Az ipari célú gondolatok rögzítésének és közlésének sajátos, vizuális kommunikációs eszköze, amellyel a tervező közvetíti az elgondolásait a kivitelező szakemberrel. A műszaki rajzok a rajz fajtája, a rajzlap alakja és helyzete, valamint a rajz elhelyezése szerint tájékoztatnak az alkatrészek alakjáról, méreteiről és egyéb műszaki követelményekről. (wikipédia)

Ha becsukom a szemem és egy műhelyrajzra gondolok, akkor egy pecsétes, foltos, kinyomtatott gyártási rajzot látok magam előtt a műhelyben, amely nyomokban kávéfoltot is tartalmaz. Ez biztos, hogy egy régi beidegződés miatt van csak és ma már nincs is ilyen. Vagy mégis van? A bevezetőben említett közmondás alapja az a személyes tapasztalat, hogy egyre többen azon gondolkoznak, hogy miként lehetne megszabadulni a műhelyrajztól. Erre abban az esetben van lehetőség, ha van valami, ami felválthatja azt és kevesebb munkával több információt tud hordozni.

Műhelyrajz szerepe

A rajz továbbra is központi szerepet tölt be a műszaki területen, ha nincs rajz, akkor nincs mit gyártani. Az elmúlt 20 évben a CAD (Computer Aided Design) szoftverek olyan szinten elterjedtek, hogy ma már el sem tudjuk képzelni a munkánkat nélkülük. A 2D-s „digitális” rajztáblákat felváltották a 3D-s rendszerek, ahol a műhelyrajz a korábban lemodellezett, megálmodott alkatrész 2d-s leképezése, amely információt hordoz a gyártás számára. Ez annyira belénk rögzült, hogy nem is nagyon akarjuk elhagyni, holott érdemes lenne megvizsgálni, hogy jók-e a korábbi módszereink!

Amennyiben megnézzük a fenti ábrát, akkor a rajzközpontú és a modellközpontú, de műhelyrajzcentrikus információáramlás a meghatározó hazánkban. Ez azt jelenti, hogy továbbra is a műhelyrajz az elsődleges információhordozó a vállalkozások életében. Az ábra azonban jól érzékelteti, hogy van fejlődési lehetőség.

Változás Solid Edge segítségével

A vállalkozások keresik a hatékonyabb, gyorsabb működés lehetőségét. Egy tervező- és gyártó cég esetében a legtöbb időt a gyártási dokumentáció elkészítése teszi ki. Ennek első lépése a „tökéletes” műhelyrajz elkészítése, ami mást jelent a tervezőnek és mást a technológus kollégának. Az érdekesség ebben az, hogy jó esetben ott van a 3D-s modell és arról készül a műhelyrajz, így adja magát, hogy miért nem a modellre helyezzük el a méreteket. Mit tudnánk ezzel megtakarítani? Nagyon sok időt és ezáltal pénzt is a Solid Edge-ben. A legnagyobb akadály azonban a korábbi megszokásaink, berögződéseink, de ebben nagy változás lesz az elkövetkező 3-5 évben. Persze technológiai akadályai is lehetnek, mert nincs megfelelő digitális megjelenítő a gyártáson és lehetne folytatni a sort.

Az MBD lehet a megoldás?

A Model Based Definition egy holisztikusabb gondolkodási mód, ahol a 3D-s modell kerül a középpontba. Minden információt a 3D-s modell tartalmaz és azt használhatjuk fel a különböző területeken. Kikerülve például azt, hogy ha lemaradt egy méret a műhelyrajzról, akkor leáll az alkatrész gyártása, hisz műhelyrajzról nem mérünk. A 3D-s modellel ez is kiküszöbölhető, hisz a modellen egy furat mélysége egyszerűen, gyorsan lemérhető és valós értéket kapunk. Ez csak egy nagyon egyszerű, kiragadott, de hétköznapi példa volt. A lentebbi ábra mutatja, hogy mit hozhat az MBD szemlélet alkalmazása.

Alkalmas erre a Solid Edge?

A Siemens DIS nagyon régóta olyan irányba fejleszti a szoftverjeit, – így a Solid Edge-t is, – hogy alkalmas legyenek modellalapú termékinformáció létrehozására, felhasználására. A Solid Edge olyan funkciókat tartalmaz már 15 éve, mint a PMI (Product Manufacturing Information) vagy a Modell nézetek, amelyek támogatják a fenti stratégiát. Az újabb generációs Solid Edge szoftverekben már külön kiegészítések vannak a speciális folyamatokhoz, gondolok itt az MBD modulra vagy az Advanced PMI-ra.

Mi van, ha a fogadó fél még mindig 2d-s rajzot kér?

Pánikra semmi ok, hisz nem kell kétszer dolgozni. A Solid Edge-ben létrehozott és méretekkel ellátott 3D-s modellről könnyen műhelyrajz készíthető úgy, hogy a PMI-ok átkerülnek a nézetekre. Az belátható, hogy egy 3D-s alkatrész sokkal több és egyértelműbb információt tartalmazhat, mint a 2d-s rajz, de nem mehetünk szembe a megrendelővel.

Hol kezdjem a Solid Edge-vel?

Azt ajánlom, hogy kezdésnek nézd meg ezt a videót, amelyben összefoglaljuk a lehetőségeket:

Ha ezzel megvagy, akkor kezd „kicsiben”, preferáld a PMI-ok használatát és evés közben jön meg az étvágy azt ne felejtsd el!